Törpe mandula

A mai világban a Törpe mandula alapvető szerepet játszik a társadalomban, akár történelmi vonatkoztatási pontként, akár egy általános érdeklődésre számot tartó téma főszereplőjeként, akár napjainkban releváns szereplőként. Hatása a mindennapi élet számos területére kiterjed, és jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Törpe mandula jelentőségét és hatását különböző területeken, a kultúrától a politikáig, a technológiáig és a gazdaságig. Átfogó elemzéssel igyekszünk feltárni a jelentős hatás mögött meghúzódó okokat és a modern társadalomban elfoglalt helyét.

Törpe mandula
Virágzó törpe mandula
Virágzó törpe mandula
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Faj: P. tenella
Tudományos név
Prunus tenella
(L.) Batsch
Szinonimák
  • Amygdalus nana L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe mandula témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe mandula témájú médiaállományokat és Törpe mandula témájú kategóriát.

A törpe mandula (Amygdalus nana (syn. Prunus tenella)) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 0.5-1 méter magas cserjefaj. Kelet-Szibériától Nyugat-Ázsián keresztül Alsó-Ausztriáig terjedt el. Dísznövényként máshol is ültetik.

Jellemzők

Vékony, felálló hosszú hajtásain a lombfakadással egyidőben fejlődnek a virágai. A levelek hosszúkás-lándzsásak, 2.5–6 cm hosszúak, nyélbe keskenyedők. A szirmok hosszúkásak, élénk rózsaszínűek, bimbós állapotban pirosak. Termése 2 centiméteres egymagvú csontár, amelyet sűrű, molyhos burok fed. Gyökérsarjak útján vegetatívan könnyen szaporodik, ezért helyenként több tíz méter hosszú, kefesűrű állományt is képes létrehozni. Magjai és hajtásai mérgezőek. Lombfakadás előtt, március-áprilisban virágzik.

Élőhely

Löszfalak, pusztafüves lejtők, pusztai cserjések, tölgyesek szegélye. A dombvidéki övben, száraz, lombos cserjésekben, szőlőhegyeken, lágyszárúakban gazdag szárazgyepekben él. Kelet-Szibériától Magyarországig elterjedt, Alsó-Ausztriában is előfordul.

Források

  • Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 80–81. o. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 12 6  

További információk