Sárga gyűszűvirág
A mai cikkben a Sárga gyűszűvirág-et fogjuk megvizsgálni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. Megjelenése óta a Sárga gyűszűvirág különböző területeken vita és vita tárgya, ellentmondó véleményeket generálva és kérdéseket vetve fel valódi hatásával kapcsolatban. A cikkben a Sárga gyűszűvirág-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Kétségtelen, hogy a Sárga gyűszűvirág olyan fontos téma, amellyel érdemes alaposan foglalkozni, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai világban.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Digitalis grandiflora Mill. | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárga gyűszűvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga gyűszűvirág témájú médiaállományokat és Sárga gyűszűvirág témájú kategóriát. |
A sárga gyűszűvirág vagy nagyvirágú gyűszűvirág (Digitalis grandiflora vagy Digitalis ambigua) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó növényfaj. Minden része mérgező!
Élőhelye
Tölgyesek; kiritkult erdők, vágások, erdőszegélyek. Inkább meszes vagy kevéssé savanyú talajon.
Elterjedése
Közép-Európa, valamint Nyugat-Európa nagy része. Magyarországon (elsősorban az Északi-középhegységben) gyakori.
Jellemzői
40–100 cm magas évelő.
- Szára mirigyesen szőrös.
- Levelei szórt állásúak, lándzsásak. Szélük kissé fűrészes, színükön fényesek, élénkzöldek, fonákukon az erek pelyhesek.
- Virágzata egy oldalra néző virágokból kialakult fürt. A virágok 3–4 cm-esek, gyűszű alakúak, világossárgák, belül barna foltokkal, erekkel.
Mérgező!
Felhasználása
Kivonatából szívgyógyszert készítenek.
Virágzása
május-szeptember
Hasonló vagy rokon fajok
- Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
- Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
- Kisvirágú gyűszűvirág (Digitalis lutea)
- Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Védettsége
Magyarországon nem védett.
Források
- Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
- Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
- Dr. Jávorka Sándor-Dr. Csapody Vera: Erdő mező virágai (Mezőgazdasági Kiadó, 1972)
- Priszter Szaniszló: Növényneveink (Mezőgazda Kiadó, 1999)
