Szögmérő csillagkép
Ebben a cikkben a Szögmérő csillagkép témával foglalkozunk, amely a különböző területekről és profilokból származó emberek figyelmét és érdeklődését felkeltette. A Szögmérő csillagkép egy széles körben vitatott téma, amely ellentmondó véleményeket szült, elemzések, viták és elmélkedések széles spektrumát generálva. Megalakulása óta a Szögmérő csillagkép kutatások, kutatások és spekulációk tárgya, kíváncsiságot és aggodalmat kelt azokban, akik meg akarják érteni, elmélyíteni és megérteni következményeit és következményeit. Az évek során a Szögmérő csillagkép fejlődött, és különböző kontextusokban releváns témaként pozicionálta magát, társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos és kulturális szempontokat is lefedve. Ebben a cikkben a Szögmérő csillagkép-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat, megközelítéseket és vitákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről az izgalmas témáról.
| Szögmérő csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Norma |
| Latin birtokos eset | Normae |
| Rövidítés | Nor |
| Rektaszcenzió | 15h 12m – 16h 36m |
| Deklináció | -60° – -42° |
| Területe | 165 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 74 |
| Teljesen látható | északi 30°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | (γ Normae) |
| fényessége | 4,02m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Szögmérő (latin: Norma) egy kis csillagkép a déli égbolton.
Története, mitológia
A csillagképet Nicolas Louis de Lacaille apát, francia csillagász vezette be a 1756-ban, eredetileg a l’Equerre et la Regle francia néven. 1763-ban fordították a nevet a latinra Norma-ra. Eredeti neve Déli Háromszög (nem ugyanaz, mint a Déli Háromszög csillagkép), vagy Euklidész kvadránsa volt. A konstelláció földmérők szintezőműszerét ábrázolja, ezért szintezőnek is hívják, de vannak, akik a mérőkörzőnek nevezik.
Emlegetik még derékszögelőként, ács-derékszögként és fejes vonalzóként is.
A csillagképhez nem kapcsolódnak mitológiai történetek és legendák.
Látnivalók
Csillagok
A csillagkép legfényesebb csillaga 4 magnitúdós. Mivel a csillagképek határai Lacaille korához képest megváltoztak, a Szögmérő Alfa és Béta csillaga ma már a Skorpióban találhatóak (N és H Scorpii).
- γ1,γ2 Normae: egy negyed- és egy ötödrendű csillagból álló látszólagos pár, a fényesebb csillag körülbelül 130 fényév távolságra van a Földtől, a másik ennek a távolságnak mintegy a százszorosa.
- ε Nor: kettőscsillag, amely egy 4m,5 és egy 6m,6 fényrendű komponensből áll. Az összetevők már kis távcsővel is felbonthatóak.
- ι1 Nor: Ötödrendű csillag, nyolcadrendű kísérővel. A felbontásukhoz kis távcső elegendő.
- μ Nor: α Cygni-változónak tűnik, a fényrendje 4m,87 – 4m,98 magnitúdó között változik.
- R Normae: Mira változó. A fényessége 6m5 – 13m9 között változik, 507,5 naponként.
- S Normae: jól ismert cefeida változó. 9,75411 naponként 6m,12 – 6m,77 között változik a látszólagos fényessége. A csillag az NGC 6087 nyílthalmaz közepén található.
Mélyég-objektumok
- NGC 5946 gömbhalmaz
- NGC 6067 nyílthalmaz
- NGC 6087 nyílthalmaz
- Sp 1 vagy PK 329+02.1 planetáris köd
Források
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999, ISBN 963-9090-28-X
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Norma (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
