Bika csillagkép
Napjainkban a Bika csillagkép jelentősége tagadhatatlan a mindennapi életünkben. Akár történelmi jelentősége, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár életünk különböző területeire gyakorolt hatása miatt, a Bika csillagkép sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette szerte a világon. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk mindazt, amit a Bika csillagkép képvisel, annak időbeli alakulását és a mai relevanciáját. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Bika csillagkép-et nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává teszik. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Bika csillagkép történetén, jelentésén és relevanciáján keresztül, és fedezzük fel együtt, miért érdemli meg figyelmünket ez a téma.
.svg){kind=small} Bika csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Taurus |
| Latin birtokos eset | Tauri |
| Rövidítés | Tau |
| Rektaszcenzió | 3h 20m – 5h 55m |
| Deklináció | -2° – +31° |
| Területe | 797 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 17 |
| Teljesen látható | északi 90°-tól déli 65°-ig |
| Legfényesebb csillag | α Tauri (Aldebaran) |
| fényessége | 0,85m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Bika (latin: Taurus, 
) csillagkép egyike a 12 állatövi csillagképnek. A téli égbolt egyik meghatározó csillagképe. Nyugaton a Kos, keleten az Ikrek, északon a Perseus és a Szekeres, délkeleten az Orion, délnyugaton pedig a Cet és az Eridanus csillagképek határolják.
Története, mitológia
A Taurus csillagkép nagyon régi, valószínűleg a rézkorban, vagy talán már a kőkorszakban is ismerték.
- A müncheni Lajos–Miksa Egyetem tanára, Michael Rappenglück úgy véli, hogy a Lascaux-i barlangban található, i. e. 15 000 körül készült egyik festmény a Taurus csillagképet ábrázolja.
- A Taurus jelölte ki a tavaszpontot a rézkorban és a korai bronzkorban (ez volt a „Bika kora"). Az időszámítás előtti 23. században a Plejádok voltak a legközelebb a tavaszponthoz.
- Bikakultusz volt Mezopotámiában és Krétán is. A görög mitológiában Zeusz egy fehér bika alakjában rabolta el Európét, a föníciai hercegnőt, és Kréta szigetére úszott vele.
- A csillagképnek köze lehet Héraklész (latin nevén Hercules) hetedik feladatához is: Kréta szigetén megszelídítette a Poszeidón által megőrjített bikát, és az állat átúszott vele Argoszra.
Látnivalók
Fényes csillagokat és halmazokat tartalmazó látványos csillagkép. A téli hónapokban lehet megfigyelni, könnyen megtalálható; az Orion csillagkép övét alkotó három csillag vonalának északnyugat felé történő meghosszabbítása elvezet a Bika legfényesebb csillagához, az Aldebaranhoz.
Csillagok
- α Tauri - Aldebaran - Követő, a Bika jobb szeme, narancssárga színű óriáscsillag, a látszólagos fényessége 0,9m, az égbolt 13. legfényesebb csillaga. Előtércsillaga, de nem tagja a Hyádok nyílthalmaznak.
- η Tauri – Alcyone: 4 komponensből álló, 2,85 magnitúdójú rendszer, a távolsága 440 fényév . Az Alcyone A kékesfehér óriáscsillag. Az Alcyone B és C egyaránt nyolcadrendű fehér törpe, az utóbbi Delta Scuti típusú változócsillag, 1,13 óránként 8,25 – 8,30 magnitúdó között változik a látszólagos fényessége. Az Alcyone D sárgásfehér színű törpecsillag.
- λ Tauri: négynapos periódusú fedési kettőscsillag, 3,4-4,1 magnitúdó között között ingadozik a fényrendje.
- ν1,2 Tauri: kettőscsillag 3,4m ill. 3,8m fényességű tagjai szabad szemmel is elkülöníthetőek, akárcsak a σ1,2 Tauri 4,8m és 5,1m fényes csillagai.
- κ Tauri: negyedrendű, a 67 Taurival akár szabad szemmel is észlelhető kettőscsillagot alkot.
- φ Tauri: 5m-s narancssárga színű óriás, a látszólagos kísérője egy 9m-s csillag, amely kisebb távcsővel már észlelhető.
- χ Tauri: egy ötödrendű és egy nyolcadrendű kettős, kis távcsővel megfigyelhető.
Mélyég-objektumok
- Rák-köd (Messier 1): szupernóva-maradvány, erős rádióforrás.
- Plejádok: szabad szemmel is jól látható, sűrűbb, szép nyílthalmaz, része a Merope-köd is.
- Hyadok: mintegy 150 csillagból álló, viszonylag nagy területen szétszórt nyílthalmaz az Aldebaran körül.
Források
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[1]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi Kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Megjegyzés
- ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Taurus (consatellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alcyone (star) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
