Szír-malabár katolikus egyház
Napjainkra a Szír-malabár katolikus egyház általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely sokféle szempontot lefed, és következményei jelentős hatást gyakoroltak a társadalomra. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudomány és technológia területén való relevanciájáig a Szír-malabár katolikus egyház folyamatos vitákat váltott ki, és minden korosztálytól és hátterű ember érdeklődését felkeltette. Ebben a cikkben a Szír-malabár katolikus egyház különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, és elemezzük jelentőségét különböző összefüggésekben, átfogó áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy megértsék a Szír-malabár katolikus egyház jelentőségét és lehetséges következményeit a mai világban.
| Szír-malabár katolikus egyház | |
 | |
| Szent Tamás-kereszt | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | keleti katolikus |
| Eredet | Tamás apostol egyházai |
| Lelkészi vezető | George Alencherry |
| Tisztsége | nagyérsek |
| Szertartás | keleti szír |
| Tagság | 3,6 millió[1] |
| Nyelv | malajálam |
| Alapítva | Az I. század és 1558 |
| Rómához csatlakozott | 1599 |
| Székhely |  India, Kerala állam, Kocsín, Kakkanad |
| A Szír-malabár katolikus egyház weboldala | |
A szír-malabár katolikus egyház India délnyugati partszegélyén lakó malabár keresztények, akiknek őseit a hagyomány szerint Tamás apostol keresztelt meg. Ez a második legnagyobb lélekszámú keleti katolikus közösség. A hívők száma meghaladja a 3,5 milliót. A hívők Kerala államban koncentrálódnak, azonban félmillió hívőt számlálnak az államon kívül.[2]
Története
A korai időkben zsidó telepesek voltak Indiának ezen a részén. Később a hagyomány szerint Szent Tamás hirdette a kereszténységet, és hét egyházat alapított. Ez a hét közösség Keralában található. 1498. május 20-án Calicutnál partra szállt Vasco da Gama portugál admirális. Amikor ő és a portugál misszionáriusok megérkeztek, csak a malabáriakat találták keresztényeknek az országban. Később, mivel a liturgiában különbségek mutatkoztak, feszültségek keletkeztek a hittérítők és a malabáriak között. A hittérítők továbbá azt szerették volna, hogy a malabáriak szakítsanak a keleti szír kapcsolattal és latin-módú vám és egyházi közigazgatást vezessenek be. Két zsinatot tartottak, a goai zsinat (1585) kimondta, hogy latin liturgiát fognak követni. A diamperi zsinat (1599) eredményeképp latin püspök került a malabárok élére, és kimondták a római egyházzal az egyesülést.
Liturgia
Jelenleg kilenc liturgikus szezon van, melyek között megtalálható az Angyali üdvözlet, a Feltámadás, Illés és Mózes tiszteletei is.
Jegyzetek
Források
- A katolikus egyház története, Dr. Szántó Konrád, Ecclesia 1985. 252 oldal
