Napjainkban a Szucsányváralja visszatérő témává vált a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és az életmód folyamatos változásával egyre aktuálisabb és szükségesebb, hogy ezt a kérdést különböző szempontok szerint kezeljük. Akár személyes, akár szakmai, akár társadalmi szinten, a Szucsányváralja jelentős hatással van életünkre, és fontos megérteni következményeit és következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szucsányváralja jelentőségét és számos aspektusát, azzal a céllal, hogy átfogó elemzést adjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét a modern társadalomban.
Szucsányváralja (Podhradie) | |||
Szucsányváralja temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1430 | ||
Polgármester | Bohuslav Bella | ||
Irányítószám | 038 52 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 682 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 41 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 464 m | ||
Terület | 16,40 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Szucsányváralja weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szucsányváralja témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szucsányváralja (szlovákul Podhradie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Turócszentmártontól 11 km-re keletre.
A régészeti leletek tanúsága szerint az első emberi település a latén korban alakult ki ezen a területen. Határában földvár is állt egykor, melyet talán a betelepülő szlávok emeltek, azonban ez később elpusztult. Ezután egy részét kőből újjáépítették, ennek maradványai a mai napig láthatók a Vrchmúr nevű helyen.
A mai település pontos keletkezési ideje nem ismert, azonban a Budapesti Országos Levéltárban található 1430. március 14-én kelt oklevél szerint Podhrady falu ekkor már a „Zuchan”, azaz a szucsányi uradalom része. 1488-ban királyi adományként Czecze Mátyás szerez itt birtokot, mely addig Berczal Márton tulajdonában állt. A 15. és 16. századi lengyel és török támadások idején a szucsányi uradalom része, története szorosan kapcsolódik a vár és uradalma történetéhez. 1490-ben a Thurzó család szerez itt birtokot. Később II. Lajos király a szucsányi uradalmat Thuróczy Benedeknek adományozza. 1541-ben I. Ferdinánd király Nyáry Lőrincnek adja és 1848-ig, a jobbágyság megszüntetéséig a Nyáry család birtoka. 1699-ben „Podhradie” néven említik. 1715-ben 23 adózó háztartása volt. 1785-ben 76 házában 430 lakos élt, ebben az évben alapították iskoláját is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODHRAGYA. Várallya. Tót falu Turócz Vármegyében, földes Ura Nyári Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szutsánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának fele jó, legelője elég, malma, réttye alkalmatos, fája van mind a’ kétféle, meszet is égetnek, ’s talpakkal, vagy szálfákkal járnak a’ Vág-vizén, gyümöltsel is kereskednek, első osztálybéli.”[2]
1812-ben az iskola kivételével – mely kőépület volt – az egész falu leégett. 1828-ban 63 háza és 367 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, faáru készítéssel és szövéssel foglalkoztak. 1842-ben ismét súlyos tűzvész pusztított, melyben az egész falu leégett. A faluban e tűzeset után már csak kőházakat építettek. 1863-ban kolerajárvány pusztított. Önkéntes tűzoltóegylete 1892-ben alakult. 1911-ben a falu fele leégett egy tűzvészben. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
A falu 1957-ben egy tűzvészben súlyos károkat szenvedett.
A falunak 1910-ben 528, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 904 lakosából 897 szlovák volt.
2011-ben 669 lakosából 660 szlovák.