Sztaravoda-patak
Manapság a Sztaravoda-patak olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. Idővel a Sztaravoda-patak az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált. Akár munkahelyen, akár társadalmilag, akár személyesen, a Sztaravoda-patak döntő szerepet játszik életvitelünkben. A történelem során a Sztaravoda-patak fejlődött, és alkalmazkodott a társadalom szükségleteihez és igényeihez, állandó tanulmányozás és kutatás témájává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sztaravoda-patak különböző aspektusait és hatásait a mindennapi életben, valamint a különböző területeken és ágazatokban gyakorolt hatását.
| Sztaravoda-patak | |
 | |
| A Sztaravoda-forrás 2024-ben | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 320 m |
| Forrás | Szentendre, Visegrádi-hegység, Magyarország |
| Torkolat | Szentendrei-Duna, Szentendre |
A Sztaravoda-patak a Visegrádi-hegység egyik legjelentősebb vízfolyása.
Leírása
A patak a Visegrádi-hegységben, a Pilisszentlászlótól északra elhelyezkedő Pap-rét közelében ered, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad a Málnás-hegy és a Berseg-hegy között, majd a Nyerges-hegytől délre, az Ókúti-völgyön fut keresztül, és Szentendre területén torkollik a Szentendrei Duna-ágba.[1]
A Sztaravoda-forrás
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) közelében található a patak egyik ismert forrása.
A patak által érintett települések
Jegyzetek
- ↑ Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
