Patak (vízfolyás)
Ez a cikk a Patak (vízfolyás) témával foglalkozik, amely nagyon fontos és érdekes a társadalom különböző területei számára. A Patak (vízfolyás) olyan téma, amely széles körű vitát váltott ki, és az évek során számos ember érdeklődését felkeltette. Ennek a cikknek a célja a Patak (vízfolyás)-hez kapcsolódó különböző szempontok alapos elemzése, az eredetétől a mai hatásig. Hasonlóképpen, különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk majd annak érdekében, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a jelentős témáról. Ezért ennek a cikknek az a fő célja, hogy átfogó és naprakész képet adjon a Patak (vízfolyás)-ről, hogy elősegítse a reflexiót és a kritikai elemzést ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
.JPG)
A patak kis méretű, sekély és mindössze néhány, vagy néhány tíz kilométer hosszúságú, többnyire felszíni vízfolyás.[1] A pataknál nagyobb vízfolyás a folyó. A barlangokban futó vízfolyásokat barlangi pataknak nevezik.
A magyar természetföldrajz beosztása szerint a 100 km hosszúság és az 1000 km² alatti vízgyűjtő területtel rendelkező vízfolyások pataknak számítanak. A patakok csermelyektől és erektől való megkülönböztetése elnevezésük alapján nehézkes, mivel számos esetben a különböző vízfolyásokat nem a természetföldrajzi beosztás szabályai alapján nevezték el, hanem a köznyelvben elterjedt elnevezésük maradt fenn. Erre szolgál példaként az Által-ér, melynek mind hossza, mind vízhozama meghaladja a klasszikus értelemben érnek nevezhető vízfolyások ezen paramétereit.
A patakok elnevezése Magyarországon többnyire forrásukról (Bán-patak: Bánkút), a forrásukhoz közel eső településről (Csernely-patak: Csernely, Sátai-patak: Sáta), vagy az útjuk során a partjuk mentén fekvő legnagyobb városról (Eger-patak: Eger, Gyöngyös-patak: Gyöngyös), esetleg a forrásuknak helyt adó völgyről (Hór-patak: Hór-völgy) nevezik el.
Jegyzetek
- ↑ Természetföldrajzi fogalmak szótára. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
