SztárVár

A SztárVár témája az évek során sok ember figyelmét és kíváncsiságát felkeltette. Ez egy olyan téma, amely vitát, vitát és reflexiót váltott ki a társadalom különböző szféráiban. Az akadémiai területtől a népszerű területig a SztárVár tanulmányozás, elemzés és feltárás tárgya volt. Ahogy a társadalom fejlődik és fejlődik, a SztárVár érdeklődése és jelentősége folyamatosan változik, új területekre terjed ki és új kérdéseket vet fel. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a SztárVár fontosságát és hatását különböző kontextusokban, valamint mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását.

SztárVár
Műfajhelyzetkomédia, puppet show

AlkotóLitkai Gergely
Sinkó Péter
Trunkó Barnabás
Főszereplőlásd a Szereplők fejezetben

Gyártás
Részenkénti játékidő10 perc (hétköznap sugárzott részek)
Sugárzás
Eredeti adó
Eredeti sugárzás kezdete2005. március 28.[1]
További információk

A SztárVár egy magyar tévésorozat. Műfaját tekintve helyzetkomédia és puppet show (a szereplő színészek fején báb van). 2005-től sugározta a Viasat 3, ma már nincs a képernyőn.

Történet

Egy turnékat szervező cég a hat embernek a munkabérét lakáskiutalás formájában adja, de hatuknak ugyanazt a lakást.

Szereplők

Szerep Színész[2] Magyar hang
dr. Csernus Imre Tengely Gábor, Pipó László Éles István
Gáspár Győző – Győzike Somogyi András[3]
Ganxsta Zolee Horkay Péter Éles István
Kiszel Tünde Semjén Nóra Balázsovits Edit
Sebeők János Heidinger Zoltán Beliczai Balázs
Spitzer Gyöngyi – Soma Szabó Noémi Bach Szilvia

Érdekességek

  • Dr. Csernus Imre, aki már nem dolgozik a tévécsatornán, az egyetlen szereplő, aki védi a sorozatot.
  • A színészek fején lévő bábból csak a szájon át lehet kilátni.
  • A sorozat rémálmok keltésére is alkalmas, ezt bizonyítja egy 2005-ös eset amikor egy újpesti 11 éves fiú kiugrott az 5-ik emeletről az éjszaka közepén miután álmában megjelent a Csernus Imre bábú és azt mondta neki hogy "a piros köd meg fog érkezni."

Jegyzetek

  1. A sorozat az IMDb oldalán (angol nyelven). (Hozzáférés: 2007. október 5.)
  2. Az MCONet weboldala. . (Hozzáférés: 2007. október 5.)
  3. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2012. május 11.)

Források