A Szinkronizálás (filmgyártás) jelentősége kortárs társadalmunkban tagadhatatlan. A Szinkronizálás (filmgyártás) ősidők óta döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában. Akár a különböző tudományos tudományok tárgya, akár társadalmi mozgalmak főszereplője, akár a populáris kultúra emblematikus alakja, a Szinkronizálás (filmgyártás) kitörölhetetlen nyomot hagyott a világ történelmében. Befolyása az élet minden területére kiterjed, a politikától a gazdaságig, a tudományon, a művészeten és a technológián keresztül. Ebben a cikkben elmélyülünk a Szinkronizálás (filmgyártás) lenyűgöző univerzumában, feltárva annak a modern élet különböző területeire gyakorolt hatását, és átgondolva a jövőbeni relevanciáját.
A szinkronizálás egy olyan filmgyártási tevékenység, melynek során egy már meglévő kép- és hanganyaghoz általában az eredetitől eltérő nyelven új dialógusokat vesznek fel lecserélve (vagy részben elfedve) az eredetit.
Több formája létezik:
Klasszikus értelemben vett szinkronizálás (szinkron), melynek során a meglévő képanyag idegen nyelvű beszéd (dialógus) sávját teljes egészében eltávolítva teljesen új dialógusokat vesznek fel. Ez megszokott metódusa különböző külföldi audiovizuális tartalmak (mozi, illetve tv-filmek, tv-sorozatok, reklámfilmek stb.) magyarosításának. (Közönségfilmek és televíziós forgalmazásra kerülő tartalmak esetében rendkívül elterjedt, a művészfilmek, illetve konkrét társadalmi csoportokat megcélzó alkotások esetében ritkább.)
Hangalámondás, melynek során az eredeti képanyag – általában idegen nyelvű – hanganyagát lehalkítva rögzítenek a hanganyaghoz újabb dialógusokat, párbeszédeket stb. Hangalámondással általában dokumentumfilmekben találkozhatunk, bár Magyarországon a VHS-korszakban sokszor jellemzőek voltak az ún. „alábeszélős” filmek.
A magyar filmgyártásban a rendszerváltás előtt a hazai készítésű filmek és sorozatok döntő többségét utószinkronizáltan forgatták. A hangsávok utólagos felvételénél fontos volt a pontos időzítés.