A mai világban a Szepesi Ádám olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Szepesi Ádám eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szepesi Ádám számos aspektusát, elemezve annak időbeli alakulását, a mindennapi életre gyakorolt hatásait és relevanciáját különböző összefüggésekben. Függetlenül attól, hogy a Szepesi Ádám személy, jelenség, történelmi esemény vagy bármilyen más téma, tanulmányozása és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsük azt a világot, amelyben élünk.
Szepesi Ádám | |
Született | 1945. április 12. (80 éves) Békéscsaba |
Állampolgársága | magyar[1] |
Foglalkozása | magasugró |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szepesi Ádám (Békéscsaba, 1945. április 12. –) olimpikon atléta, magasugró.
Az 1970-es évek magasugró „nagy generációjának” (Kelemen Endre, Major István, Szepesi Ádám, Tihanyi József) tagja, a BEAC versenyzőjeként magyar bajnok (1972.), az 1972-es müncheni olimpián 2,18 m-es ugrással ötödik helyezett lett. Legjobb eredményét (2,21 m) ugyanebben az évben érte el. Tízpróbában csapatban országos bajnok 1968-ban, 1972-ben és 1974-ben. 1972-ben az év magyar atlétájának választották. 1971. és 1973. között a válogatott keret tagja volt. 1975-től a BEAC-ban edzőként tevékenykedett.
Visszavonulása után az ELTE oktatója. Felesége, Kreisz Andrea szintén magasugró, 1974-ben magyar bajnok.