Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szent Zoerard-András lenyűgöző világát és mindazt, amit kínál. A Szent Zoerard-András eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, a különböző területeken történő alkalmazásai révén az érdeklődés és a tanulmányozás tárgya már régóta. A következő oldalakon alaposan elemezzük a Szent Zoerard-András-hez kapcsolódó összes szempontot, teljes és részletes elképzelést nyújtva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük annak fontosságát és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Csatlakozzon hozzánk a Szent Zoerard-András körútjára, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
Szent Zoerard-András | |
![]() | |
Születése | |
980 Opatowiec | |
Halála | |
1010 vagy 1030 körül Nyitrai kerület | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | július 17. |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Zoerard-András témájú médiaállományokat. |
Szent Zoerard-András (Lengyelország, 10. század – Vágsziklás, 1010 körül), (Szórád, Zoárd, Zoerárd, latinul Zoerardus, szlovákul Svorad, lengyelül Świerad) az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes. Nyitra városának védőszentje.
Zoerard a 10. században született Lengyelországban. A már hazájában is remeteként élő szerzetes Szent István uralkodása idején érkezett Magyarországra és a Nyitra melletti Zoborhegyi apátság tagja lett, ahol felvette az András nevet. Bizonyos ideig a kolostorban élt, majd Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult, továbbra is fenntartva kapcsolatát a kolostorral.
Lakóhelyéül a kolostor közelében lévő kis barlangot választotta a Zobor hegyen. Életének utolsó éveit egy még kietlenebb vidéken, a Trencsén környéki Vágszikláson töltötte remeteségben. Szigorú aszkézisben élt. Napjait imádsággal, megerőltető munkával, böjtöléssel, önsanyargatással töltötte. Tanítványa, szerzetestársa Benedek időnként felkereste őt.
András 1010 körül (más források szerint 1030 körül) halt meg. Nyitrán, a Szent Emmerám-székesegyházban temették el.
Szentté avatása 1083-ban történt. Ünnepnapja: július 17.