Ma a Szent Gellért-szobor-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Szent Gellért-szobor egy olyan téma, amely sokféle szempontot ölel fel, és nagyon sokféle közönséget érdekelhet. A jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi relevanciáig a Szent Gellért-szobor különböző nézőpontokból elemezhető, és megtalálhatja helyét a tudás különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szent Gellért-szobor néhány legrelevánsabb aspektusát, hogy megértsük jelentőségét és mai következményeit.
![]() |
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Szent Gellért szobra | |
![]() | |
Közigazgatási adatok | |
Ország | ![]() |
Település | Budapest |
Hely | Gellért-hegy |
Építési adatok | |
Szobrász | Jankovits Gyula, Gárdos Aladár, Francsek Imre |
Készítés ideje | 1904 |
Felállítás ideje | 1904 |
Felhasznált anyagok | bronz, kő |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért szobra témájú médiaállományokat. |
Szent Gellért püspök szobra egy köztéri emlékmű, amely Budapest I. és XI. kerületének határán, a budai oldalon, a Gellért-hegy oldalában helyezkedik el, körülbelül 40 méteres magasságban. A kompozíció két alakból áll: a központi figura Szent Gellért püspök 7 méter magas bronzszobra, amelyet Jankovits Gyula készített, míg a kőbe faragott mellékalak a megtérített pogány magyar vitézt ábrázolja, Gárdos Aladár munkája. A szoboregyüttest félköríves „csarnok”, árkádos épület veszi körül, a kompozíciót Francsek Imre építész tervezte. Az összképet vízesés teszi teljessé.
A Gellért-szobrot régi Erzsébet híd átadását követően, 1904-ben készítette el Jankovits Gyula, a szent jobbjában ég felé emelt kereszttel, bal kezét szívén tartva szónokolva, lábánál a megtért vitéz kőből faragott szobrával. A szoborkompozíciót arra a helyre tervezték, ahol Gellért püspök vértanúhalált halt a pogány Vata-féle lázadás alatt. A szobor egyike az I. Ferenc József magyar király által adományozott tíz szobornak. Eredetileg háromméteresre terveztek, ezt később növelték meg hét méterre, hogy jobban elkülönüljön a hegy hátterétől. A szobor az 1901–1902-ben épült díszes lépcsősoron közelíthető meg az Erzsébet híd és a Hegyalja út irányából.