A Gárdos Aladár téma az évek során sok ember figyelmét felkeltette. Jelentős eseményekben és tényekben gazdag történelmével a Gárdos Aladár kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és számtalan elmélkedést és vitát generált. A Gárdos Aladár eredetétől a mai relevanciájáig szakértők és rajongók tanulmányozásának, elemzésének és csodálatának tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gárdos Aladár különböző aspektusait, a különböző területekre gyakorolt hatásait és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását.
Gárdos Aladár | |
Született | Grosz Aladár 1878. április 12.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1945. január 15. (66 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdos Aladár témájú médiaállományokat. | |
Gárdos Aladár, született Grosz Aladár[3] (Budapest, 1878. április 12.[4] – Budapest, 1945. január 15.)[5][6] magyar szobrász.
Grosz Adolf vendéglős és Sternberg Karolina fiaként született. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolában kezdte, majd Münchenben és Párizsban folytatta. 1903-ban kapta meg első munkáját, amely a zalatnai Lukács Béla-szobor volt. 1915-ben Grósz családi nevét Gárdosra változtatta.[7] A holokauszt áldozata lett.
1919. december 28-án Budapesten házasságot kötött a nála 15 évvel fiatalabb Glatter Etelkával, Glatter Ármin és Heller Zsófia lányával.[8]