Szenes Fülöp

A mai világban a Szenes Fülöp számos területen érdekes és vita tárgyává vált. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos vagy kulturális szféráról, a Szenes Fülöp felkeltette a társadalom figyelmét, és szenvedélyes vitákat váltott ki fontosságáról és következményeiről. Ahogy haladunk előre a 21. században, a Szenes Fülöp releváns témává vált, amely mélyreható elemzést és mérlegelést igényel hosszú távú következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Szenes Fülöp-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Szenes Fülöp
Önarckép 1927-ből
Önarckép 1927-ből
SzületettStern Lipót
1863. május 3.[1]
Törökszentmiklós
Elhunyt1944. november 28. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaDeutsch Regina
(h. 1889–1940)
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Fülöp témájú médiaállományokat.

Szenes Fülöp, eredeti neve Stern Lipót[2][3] (Törökszentmiklós, 1863. május 3. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. november 28.)[4] magyar festőművész.

Élete

Stern Lázár Rudolf pincemester és Weinberger Mária fia. 1897 és 1901 között a Mintarajziskolán tanult,[5] Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Benczúr Gyula mesteriskolájában, Münchenben, Párizsban, Nagybányán is művészeti tanulmányokat folytatott.

Életképeket és főként arcképeket festett. 1905-ben tartotta első gyűjteményes kiállítását a Nemzeti Szalonban. 1907-ben tizenöt képével Párizsban mutatkozott be egy magánszalonban. A Nemzeti Szalon 1909. évi téli tárlatán egy női arcképét aranyéremmel jutalmazták. Párizsi tanulmányútja után műtermet nyitott Olaszországban, ahol 15 éven át tartózkodott.[6] Külföldön és hazatérése után is elsősorban arcképfestő maradt. 1917-ben a Műterem Szalonban, 1927-ben a Nemzeti Szalonban volt újabb gyűjteményes kiállítása. Az 1930-as években hosszabb ideig Nagyváradon élt.

Az ún. első zsidótörvény után rendezett 1939. évi OMIKE képzőművészeti kiállítás ismertetője a kiállító zsidó művészek között említette. 1940-ben és 1943-ban is részt vett az OMIKE kiállításain. 1944-ben a betegségében őt ápoló egyetlen lányát, Adélt deportálták. Az idős művész valószínűleg éhen halt 1944. november 28-án ismeretlen időpontban, S. Nagy Katalin szerint a budapesti gettóban.

A nagybányai iskola híve, a „plein air” festészet művelője volt. Egy visszaemlékezésben „egészen nagy formátumú művész”-ként említik, aki végig „kitartott századfordulói stílusánál. Mester volt, de nem mesteremberi értelemben. A tökélyt kereste.”[7]

Neje Deutsch Regina (1862–1940) volt, Deutsch Adolf óbudai kékfestő és Deutsch Erzsébet lánya, akit 1889. szeptember 3-án Budapesten vett nőül.[8][9]

Várakozás

Jegyzetek

  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25695/1893. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1893. év 11. oldal 40. sor
  3. ↑ Szenes Fülöp. Magyar Életrajzi Index
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 927/1944. folyószáma alatt.
  5. ↑ A MKE hallgatói. Magyar Képzőművészeti Egyetem. . (Hozzáférés: 2014. augusztus 30.)
  6. ↑ A magyar társadalom lexikonja (MTL)
  7. ↑ Gál György Sándor sorait idézi S. Nagy Katalin, 267. o.
  8. ↑ Szenes Fülöpné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 173/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  9. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 367/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 31.)

Források

További információk