Szegénység

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Szegénység

A szegénység több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen eltérő lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem tudnak kikerülni.

Az egyén életvitelét tekintve különféleképpen fejti ki hatását:

Enyhébb anyagi gondoknál:

Súlyos anyagi gondoknál:

Következményei és/vagy okai lehetnek:

A szegénység hatása a különböző életszakaszokban

Gyermekkori hátrányos helyzet

A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény)

Felnőttként hátrányos helyzet

Típusai

Szegénység Ázsiában

Saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él.

Akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent. A társadalom nagy többségéhez képest szegény.

Munkanélküliség szóródása Magyarországon: Borsod megye, Szabolcs megye, Nógrád megye.

Az abszolút szegénységi típusba tartozó réteg létminimum alatt él. Nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételekhez, nem rendelkeznek megfelelő hajlékkal.

A létminimum kiszámításához a „fogyasztási kosarat” használják. Nem számol sem az egyéni, sem regionális különbségekkel. Fogyasztási kosár: belepakolnak mindent, amire a megítélés szerint pl.: egy négy tagú családnak szüksége lehet (élelmiszer, tisztálkodás stb.)

Az emberek életmódja és fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól. (kárpótolja önmagát, ha pénzhez jut és rövid idő alatt elfogy) HITELEK és KÖLCSÖN.

A szegénységet mindig az adott ország fejlettségi szintjének és az uralkodó normának megfelelően kell kialakítani. (Románia – Magyarország, Ausztria – Magyarország)

A szegénység statisztikai felvétele

A statisztikai jelentések (KSH) objektív – szubjektív szegénység megkülönböztetést alkalmaznak.

Szegénységi Index

Szegénységi kérdőív, EU:

  1. Tud-e egy 50 ezer Ft-os váratlan kiadást fedezni?
  2. Megengedhet-e magának évi egyhetes üdülést?
  3. Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a fűtéssel?
  4. Jut-e kétnaponta húsétel az asztalára?
  5. Igaz-e, hogy még sohasem került hátralékba a hiteltörlesztéssel vagy számlákkal?
  6. Van-e telefonja?
  7. Van-e színes TV-je?
  8. Van-e kocsija?
  9. Van-e mosógépe?

A szegénység Magyarországon

Hajléktalanok sátra, Magyarország, 2004 március

Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki:

Jelentős az egyszülős családok aránya (női egyszülős). Megnőtt a tartós munkanélküliek száma. Nő a hajléktalanok száma (Budapesten a legtöbb). Szalai Júlia megkülönbözteti a szegénységet az elszegényedéstől. Elszegényedés szélesebb társadalmi kört érint. A feketegazdaság megélhetést biztosít, ezek tették lehetővé a falusi infrastruktúra fejlődését, magánlakások építését valamint a háztartások modernizálását. Sokszor a szülőknek le kell mondaniuk egyes szolgáltatásokról, azért hogy gyermekük taníttatását biztosítani tudják. Váratlan események (pl.: tartós betegségek, tartós fogyasztási cikkek tönkremenetele, felborítják az egyébként is borotvaélen táncoló költségvetést, mivel nincsenek anyagi tartalékok. Sokuk napról napra él. Az elszegényesedés folyamata megállítható a gazdasági növekedéssel és a szellemi tőke leértékelődési folyamatának megállításával.

Magyarországon 2010 decemberében mintegy 2,8 millió ember tekinthető szegénynek, vagy nélkülözőnek.

Az Európa 2020 stratégia keretében az Európai Unió szakbizottságai kidolgozták a szegénység, társadalmi kirekesztődés mérésének egységes, valamennyi tagállamra vonatkozó összetett mutatóját. A kibővített, összetett indikátor az AROPE ("At Risk Of Poverty or social Exclusion") kidolgozásának alapelve az volt, hogy a szegénység mérése ne szorítkozzon kizárólag a jövedelmi viszonyok vizsgálatára.

Az AROPE indikátor alapján készült el 2015 novemberében KSH a "A háztartások életszínvonala, 2014" kiadványa. E szerint a teljes lakosság 28,2%-át, azaz 2 millió 738 ezer főt érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, számuk 3,6 százalékponttal, 359 ezer fővel csökkent 2013-hoz képest 2015-ben – az előző évek trendjeit követve – 1,9 százalékponttal csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2014-hez képest. A teljes népesség 26,3%-át, azaz 2 millió 541 ezer embert érintett a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója. Magyarország vállalta, hogy 2020-ra 450 ezer fővel 2 millió 344 ezerre csökkenti a szegénységben élők számát.

2016-ban az érintettek aránya 0,7 százalékponttal (76 ezer fővel) csökkent. Az összetett mutató értékének mérséklődésében a legnagyobb szerepet a súlyos anyagi deprivációban érintettek számának jelentős visszaesése játszotta. 2012 óta a súlyosan nélkülözők száma 1 millió 300 ezer fővel csökkent. A teljes népesség 13,4%-a, 1 millió 293 ezer ember élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből, 105 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben. (A szegénységi küszöb 2016-ban egy egyfős háztartásra vonatkozóan 77 680 forint volt, 5,1%-kal magasabb egy évvel korábbinál.)

2017-ben a 10,3%-os nettó reálbérnövekedés és a 4,2%-os munkanélküliség 578 ezer fővel csökkentette a szegénységben élők számát. A szegénység valamennyi dimenziójában folytatódott a javulás. Legnagyobb mértékű csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be, 14,5-ről 10,2%-ra mérséklődött a hányaduk, az érintettek száma pedig 426 ezer fővel csökkent. A jövedelmi szegénységben a népesség 12,8%-a, 1 millió 227 ezer fő élt, a munkaszegénység pedig 4,1%-ot, 398 ezer embert érintett 2017-ben.

2018-ban az Európai Unió legtöbb tagországához hasonlóan – az egyes szegénységi dimenziók közül Magyarországon is a relatív jövedelmi szegénységben élők képviselték a többséget: 1 millió 186 ezer ember volt érintett, míg súlyos anyagi deprivációban 837 ezer, munkaszegénységben 348 ezer fő élt. 122 ezer fővel kevesebb embert sújtott egyszerre két szegénységi dimenzió, és 16 ezerrel kevesebben voltak azok, akiket mindhárom dimenzió együttesen érintett. Közel 100 ezerrel csökkent azok száma, akik egyszerre voltak jövedelmi szegények és súlyosan depriváltak. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek háromnegyedét, azaz 1 millió 358 ezer főt egyfajta szegénységi dimenzió érintett. Többségük (772 ezer fő) a jövedelmi szegények közé tartozott. 2010 és 2018 között összesen 300 ezer fővel csökkent azok száma akik mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek. 2018-ban arányuk a teljes népesség 1,1%-át érintette, összesen 103 ezer embert.

A szegénységben érintett személyek száma Magyarországon az EUROSTAT által ellenőrzött és jóváhagyott adatok szerint. 2013-ban elsősorban a nettó reálbérek növekedése volt hatással a szegénység alakulására. 2014-ben pedig a közfoglakoztatottak és a versenyszférában dolgozók száma is jelentősen növekedett, párhuzamosan a reálbérek emelkedésével.

A magyar közmunkaprogram kritikusai szerint a program elsődleges célja csak a programban résztvevők csekély esetében valósul meg, a többség esetében éppen ellenkezőleg, a programba hosszú távon „beleragadt” munkavállalók számára a közmunkaprogramban való részvétel nem segíti, inkább akadályozza a munkaerőpiacra történő visszatérést. Konzerválja az alacsony jövedelmi státuszba tartozó rétegek (közöttük számottevő arányban romák) kiszolgáltatottságát és gátolja az életszínvonaluk javulását. A reálértéke csökkenő tendenciát mutat. A közmunkabér összege a szociális és nyugdíjszerű ellátásokhoz hasonlóan mérsékelt korrelációban követi az inflációt.

2023 januári adatok szerint a magyarországi infláció az előző év januárjához képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 25,7%, az eltérő módszertannal dolgozó Eurostat szerint 26,2% volt. Ez az EU-n belül a legmagasabb, a második legmagasabb a lettországi 21,4%-os, az EU átlaga kerek 10%. A magyarországi élelmiszer-infláció 48,2%, az EU átlaga 18,4%. A reáljövedelem drasztikus csökkenése az Eurostat 2024-ben készült vásárlóerő-paritás felmérésében manifesztálódott. Az Európai Unión tagországai közül Magyarországon mérték a legalacsonyabb életszínvonalat.

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
ezer fő 3,185 3,121 2,916 2,794 2,924 2,948 3,093 3,272 3,398 3,097 2,735 2,541 2,465 1,887 1,813
százalékban 32.1% 31.4% 29.4% 28.2% 29.6% 29.9% 31.5% 33.5% 34.8% 31.8% 28.2% 26.3% 25.6% 19.6% 18.9%
munkanélküliség 6,1% 7,2% 7,5% 7,4% 7,8% 10,0% 11,2% 11,0% 11,0% 10,2% 7,7% 6,8% 5,1% 4,2% 3,7%
nettó reálkereset 98,9% 106,3% 103,6% 95,4% 100,8% 97,7% 101,8% 102,4% 96,6% 103,1% 103,2% 104,4% 107,4% 110,3% 108,3%

2014 óta az EUROSTAT egy új szegénységi mutatót is publikál "Material and social deprivation" néven. Ebben a 13 elemből álló mutatóból kikerült a színes TV, telefon, mosógép, bekerült viszont cipők, ruhák, bútorok cseréje, valamint az internet, a rendszeres kikapcsolódás és a rendszeres találkozó a barátokkal étteremben. Tehát ha valaki nem tart rendszeres találkozókat barátaival az is a szegénység egy formája, szociálisan szegény. A súlyos anyagi szegénységben élők mutatója mellett ez az új mutató nemcsak az anyagi, hanem a szociális szegénységet is próbálja kimutatni. Ha valakire a 13 pontból 5 igaz, pl. a nyaralás, az autó, a kikapcsolódás, az internet és a barátokkal való találkozás akkor már mindenképpen anyagilag és szociálisan is szegény, habár egyáltalán nem biztos, hogy éhezik, vagy nélkülözőnek számít a Magyarországon megszokott fogalmak szerint. A különböző szegénységi mutatók egymás mellett léteznek. A KSH által számított mutatót 2004, az ország EU-csatlakozása óta azonos szempontok, azonos kérdések alapján számolják, és az EUROSTAT publikálja. 2018-ban mindkét szám csökkenő tendenciát mutatott.

  1. Váratlan kiadások finanszírozása
  2. Évente egy hét nyaralás
  3. Minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre
  4. Hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta
  5. Az otthona melegen tartása
  6. Egy autó
  7. Az elhasznált bútorok cseréje
  8. Az elhordott ruhák lecserélése újakra
  9. Két pár cipő, a saját méretében
  10. Hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra
  11. Rendszeres kikapcsolódás
  12. Havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal
  13. Internet
2014 2015 2016 2017 2018
százalékban 41,0% 37,1% 31,9% 25,1% 20,1%

Gyermekszegénység Magyarországon

2007-es felmérések szerint 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők. A szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érintett akkor Magyarországon.

Jegyzetek

  1. ↑ KSH: Jövedelmi helyzet, jövedelemeloszlás, 2004 (Válogatott tanulmányok) (pdf) pp. 26
  2. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  3. ↑ http://egyuttaszegenysegellen.com/voroskereszt.php Archiválva 2010. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Vöröskereszt a szegénység ellen
  4. ↑ http://www.metropol.hu/itthon/cikk/662281 Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Metropol (napilap)
  5. ↑ a b A háztartások életszínvonala, 2014. KSH. (Hozzáférés: 2015. november 23.)
  6. ↑ a b A háztartások életszínvonala, 2015. KSH. (Hozzáférés: 2016. november 17.)
  7. ↑ Europe 2020 indicators - Hungary. Eurostat. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  8. ↑ a b A háztartások életszínvonala, 2016. KSH. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
  9. ↑ Kiderült: a magyarok 25%-a számít szegénynek vagy kirekesztettnek. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
  10. ↑ a b A háztartások életszínvonala, 2017. KSH. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  11. ↑ a b Kevesebb embert érint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  12. ↑ People at risk of poverty or social exclusion. Eurostat. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  13. ↑ Kissé lassult a bérnövekedés a nyári melegben. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  14. ↑ Bernard Rorke - A közmunka út a semmibe a magyar romák számára (Mérce.hu, 2019.07.12.)
  15. ↑ Muhari Judit - Rossz ott élni, nem jó ott lenni / 83 ezer gyerek él szegregátumban (Népszava, 2021.11.14.)
  16. ↑ Az igazi minimálbér Magyarországon havi nettó 77 ezer forint - HVG, 2023.01.20.
  17. ↑ Bakró-Nagy Ferenc - Ami a legjobban fáj: 50 százalék az élelmiszerek inflációja (Telex.hu, 2023.01.20.)
  18. ↑ Az EU-s infláció tovább csökken, a magyar még megállíthatatlan – öt ábrán mutatjuk, mekkora a baj - HVG, 2023.02.23.
  19. ↑ Itt a mélypont, már a bolgárok is jobban élnek, Magyarország az EU legszegényebb országa lett - Népszava, 2024.06.19.
  20. ↑ Munkanéküliség 1998-. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  21. ↑ A munkanélküliségi ráta 5,1%-os értéke 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.. ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  22. ↑ 4,2%-ra mérséklődött a munkanélküliségi ráta 2017-ben. ksh.hu. (Hozzáférés: 2018. január 30.)
  23. ↑ 3,7%-ra mérséklődött a munkanélküliségi ráta 2018-ban. ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  24. ↑ a b KSH: Reálkeresetek alakulása
  25. ↑ Reálkeresetek alakulása (1992–). ksh.hu. (Hozzáférés: 2019. április 19.)
  26. ↑ Material and social deprivation. eurostat. (Hozzáférés: 2017. december 12.)
  27. ↑ Eurostat: A magyarok harmada súlyos nélkülözésben él. index.hu. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  28. ↑ Material and social deprivation rate by age and sex. eurostat. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  29. ↑ EchoTv 2007, forrás:MTI. . (Hozzáférés: 2007. november 7.)

Lásd még

Külső hivatkozások

Nemzetközi katalógusok