Szamojédek
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szamojédek-et és mindazt, amit ez a téma/személy/dátum kínál. Az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig, hatásain és lehetséges jövőbeli következményein keresztül belemerülünk a Szamojédek kimerítő elemzésébe. Reméljük, hogy e részletes feltárás révén olvasóinknak teljesebb és gazdagabb ismereteket nyújtunk a Szamojédek-ről, hogy felmérhessék jelentőségét és relevanciáját a mai világban.
A szamojédek Oroszország északi részén szétszórtan élő, szamojéd nyelveket beszélő népek elnevezése. A finnugor népek mellett az uráli népek másik ágát a szamojédek alkotják, távoli rokonaik az obi-ugorok (hantik és manysik).
A szamojéd népek
Északi szamojédek
- nyenyecek, 40 ezer fő
- enyecek, 250 fő
- nganaszanok, 800 fő
Déli szamojédek
- szölkupok, 4200 fő
- szajáni szamojédek: kamaszinok, matorok, kojbalok (a szajáni nyelvek mára kihaltak, a három szajáni törzs asszimilálódott az orosz népbe).[1]
Jegyzetek
- ↑ A fentebbi adatokat a 2002-es oroszországi népszámlálás statisztikája szolgáltatta.
