Szépfalu (Szlovákia)

Ebből az alkalomból szeretnénk elmélyülni a Szépfalu (Szlovákia)-ben, amely témában nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. A Szépfalu (Szlovákia) már régóta vita és vita tárgya, elágazásai különböző területekre terjednek ki, és jelentősége tagadhatatlan. A történelem során a Szépfalu (Szlovákia) alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében, befolyásolva azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szépfalu (Szlovákia) különböző aspektusait, eredetétől a mai hatásig, hogy jobban megértsük hatókörét és jelentését mindennapi valóságunkban.

Szépfalu (Šuňava)
Szépfalu zászlaja
Szépfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1269
PolgármesterStanislav Kubaský
Irányítószám059 39
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség1957 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság854 m
Terület26,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 48″, k. h. 20° 05′ 17″49.030000°N 20.088056°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 48″, k. h. 20° 05′ 17″49.030000°N 20.088056°E
Szépfalu weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szépfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szépfalu (más néven Sunyava, szlovákul: Šuňava, németül: Schönau) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Alsószépfalu és Felsőszépfalu 1974. évi egyesítésével keletkezett.

Fekvése

Poprádtól 16 km-re nyugatra fekszik.

Története

Szépfalu területét 1269-ben kapta adományba a liptói Bogomir comes és a német jog alapján 1298 körül telepítették be, ekkor „villa Sonav” néven említik. A 14. században a Szentiványi, később a létánfalvi család birtoka. 1321-ben „Schonaw”, „Schonau” neveken említik. 1321. szeptember 22-én Bogomír fia Dénes örökségét – a későbbi Felsőszépfalut – a létánfalvi karthauzi rendnek adta. Ezután a lehnici karthauzi kolostor tulajdonába került, majd – még 1398 előtt – a selmeci kolostor kapta meg a birtokot. Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt templomát 1398-ban említik. Ugyanebben az évben a falut „Schovna”, „Sunyava” néven írják.

A 15. században érkeznek a birtok közvetlen szomszédságába a német jog alapján új telepesek. Innentől kezdve már két faluról: Alsó- és Felsőszépfaluról szólnak a krónikák.

A trianoni diktátumig mindkét település Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Alsó- és Felsőszépfalut 1974-ben egyesítették.

Népessége

2001-ben 1887 lakosából 1843 szlovák volt.

2011-ben 1936 lakosából 1836 szlovák volt.

2021-ben 1957 lakosából 1 (+1) magyar, 9 (+4) cigány, (+3) ruszin, 1860 szlovák, 7 (+4) egyéb és 80 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]

Nevezetességei

  • Alsószépfalu: Mindenszentek temploma 1765-ben épült késő barokk stílusban.
  • Felsőszépfalu: Szent Miklós temploma 1832-ben épült barokk stílusban.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ ma7.sk

Források

  • Kollárová, Zuzana a kol. 2001: Šuňava 1298-2001

További információk

Lásd még