Szélességi kör
A mai világban a Szélességi kör nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a történelemben betöltött fontossága miatt, a Szélességi kör vita és vita tárgyává vált különböző területeken. Ebben a cikkben a Szélességi kör-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos szakértői véleményeket és szempontokat. Ezen túlmenően elgondolkodunk azon, hogy a Szélességi kör milyen szerepet játszik az emberek mindennapi életében, és milyen lehetőségei vannak a világ jövőbeni átalakítására.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
A szélességi körök
Ha a Földet gömbbel vagy forgási ellipszoiddal közelítjük, és a forgástengelyre merőleges síkkal elmetsszük ezt a felületet, akkor a metszésvonalak a szélességi körök. Ezek közül a legnagyobb (amikor a metsző sík tartalmazza a gömb/ellipszoid középpontját) az Egyenlítő. A szélességi körök kerülete az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken. Maguk a sarkpontok tulajdonképpen már csak egy pontot képeznek, ugyanakkor ezek a legrövidebb szélességi körök. Az Egyenlítő két egyenlő nagyságú félgömbre osztja a Földet: északi és déli félgömbre. A szélességi körök a hosszúsági körökkel együtt a Földön való tájékozódást segítik. Segítségükkel minden pont egyértelműen meghatározható. Ezt nevezzük földrajzi fokhálózatnak, ami a földrajzi koordináta-rendszert alkotja.
Északi és déli szélesség
Az Egyenlítőtől északra helyezkedik el, magától értetődően, az északi félgömb, délre pedig a déli félgömb. Az északi félgömbön a szélességi köröket északi szélességi körnek (rövidítése: é. sz.) nevezzük, míg a déli félgömbön déli szélességi körnek (rövidítése: d. sz.).
Helymeghatározás
A földgömbön, illetve térképeken fokok segítségével adjuk meg például egy település koordinátáit, vagyis elhelyezkedését. Az Egyenlítő maga a 0°, míg az Északi- és a Déli-sark a 90°. Természetesen a két sarkot a már említett é. sz. 90°, illetve d. sz. 90° formában különböztetjük meg egymástól.
A földrajzi helymeghatározásában különböző, egyre fejlettebb műszerek feltalálásáig a Nap állásának megfigyelése segítette a hajósokat és a korai csillagászokat. A földrajzi szélességre délben a Nap delelési legnagyobb magassága alapján következtethetünk – az Egyenlítőhöz közeledve egyre magasabban van délben a Nap.[1]
Nevezetes szélességi körök
Léteznek ún. nevezetes szélességi körök, amelyeket nevekkel látnak el. Ez a tájékozódást könnyíti meg, a térképeken például a Ráktérítőt és a Baktérítőt általában szaggatott vonallal jelölik.
Nevezetes szélességi körök:
- Északi-sark: é. sz. 90°
- Északi sarkkör: é. sz. 66,5°
- Ráktérítő: é. sz. 23,26°
- Egyenlítő: 0°
- Baktérítő: d. sz. 23,26°
- Déli sarkkör: d. sz. 66,5°
- Déli-sark: d. sz. 90°
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. május 31.)
