Szántó Rudolf

A mai világban a Szántó Rudolf olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár történelmi jelentősége, akár a modern társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Szántó Rudolf referenciaponttá vált a mindennapi élet különböző területein. A Szántó Rudolf megjelenésétől napjainkig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, ami sokféle nézőpontot és véleményt szült a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szántó Rudolf néhány legszembetűnőbb oldalát és jelentőségét a jelenlegi környezetben.

Szántó Rudolf
Született1899. január 12.
Budapest[1]
Elhunyt1943 (43-44 évesen)
Szovjetunió
Állampolgárságamagyar
HázastársaBródy Lili (1933–1937)
Foglalkozása

Szántó Rudolf, névváltozata: Szántó Rezső (Budapest, 1899. január 12. – Szovjetunió, 1943) magyar író, újságíró, műfordító. Bródy Lili írónő első férje.

Élete

Szántó (Spitz) Adolf (1862–1936)[2] ügynök és Pewny Netti (1865–1931) zsidó családban született fia.[3] A Tanácsköztársaság ifjúmunkás-mozgalmában való részvétele miatt 1919 végén a zalaegerszegi internálótáborba került. Szabadulása után néhány félévet a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult, majd Berlinbe emigrált. Alkalmi munkákból élt, kávéházakban lakótársa, Bernáth Aurél rajzait árusította. 1923-tól Prágában külpolitikai újságíróként dolgozott, Beneš elnök bizalmasa volt. Hazatérése után 1926-tól 1939 őszéig a Pesti Napló külpolitikai rovatvezetője, majd publicistája, egyúttal helyettes szerkesztője volt. Mint a jugoszláv közeledés aktív előmozdítóját, 1941-ben, a Jugoszlávia elleni támadás után elhurcolták, a szentendrei, miskolci, majd – barátjával, Bálint Györggyel – a tokaji büntetőtáborba került. 1942-ben büntetőszázaddal a keleti hadszíntérre vitték, ahol megölték. A két háború közötti haladó magyar újságírás egyik legjelesebb képviselője volt. Esszéit, előadásait folyóiratokban is közölte; Franz Werfel és André Maurois műveit magyarra fordította.

Magánélete

Első felesége Simon Stefánia volt, akivel 1923. szeptember 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot. 1933-ban elváltak.[4] Másodszor Bródy Lili írónőt vette feleségül, akivel 1933 és 1937 között élt együtt.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  2. ↑ Szántó Adolf halotti bejegyzése a XIV. kerületi polgári halotti akv. 768/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  3. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 81/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  4. ↑ Szántó Rudolf és Simon Stefánia házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1609/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  5. ↑ Szántó Rudolf és Bródy Lili házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi házassági akv. 178/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 7.)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Rónai Mihály András: Karácsonyi cikk (1979. december 24.) Népszabadság
  • Rónai Mihály András: Csak a csoda (1917. május 24.) Képes Figyelő, 3. évfolyam, 21. szám, Online
  • Illyés Gyula: Magyarok (Budapest, 1938)