A Számord Ignác-ről való beszéd olyan téma, amely különböző területeken érdeklődést és vitát váltott ki. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig a Számord Ignác különböző tudományágak tanulmányozásának és kutatásának tárgya. Az idő múlásával a Számord Ignác különböző kontextusokban fejlődött és egyre fontosabbá vált, ami mélyebb és részletesebb elemzést eredményezett jelentésének és mindennapi életünkre gyakorolt hatásának. Ebben a cikkben a Számord Ignác-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak mai relevanciáját fogjuk megvizsgálni, figyelembe véve többek között a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt hatását.
| Számord Ignác | |
| Született | 1857 |
| Elhunyt | 1934 (76-77 évesen) |
| Foglalkozása | pap |
Számord Ignác (Tapsony, 1857. augusztus 25. – Esztergom, 1934. november 23.) római katolikus plébános.
Tapsonyban született. Esztergomban a bencés gimnáziumban végzett, 1880-ban hittudományi tanulmányait is a városban végezte; 1880. június 30-án pappá szenteltetett, mire segédlelkész volt Nagymagyaron, Somorján és 1883-tól Esztergomban; 1890-től a Szent Anna-templom lelkésze, 1892 szeptembertől egyúttal a kisdedóvónőképző igazgatója; két évig titkára volt a kisdedóvó-társulatnak; majd a Szent István Társulat tiszteletbeli tagja lett és aligazgatója volt a Jézus szent gyermeksége művének sat.
Cikkei az István bácsi Naptárában (1881. Szent István király intései fiához, szent Imre herczeghez, Estei Károly Ambrus életrajza, Kisdednevelésben és a Kath. Tanügyben sat.); szent beszédeket írt a Jó Pásztorba.