A modern világban a Surányi Géza egyre szélesebb körben érdeklődő témává vált. A terület szakértőitől a témában keveset ismerőkig a Surányi Géza mindenki figyelmét felkeltette. A technológia és a társadalom gyors fejlődésével a Surányi Géza fontossá vált a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Surányi Géza összetettségét és dimenzióit, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és átfogó áttekintést nyújtunk erről az érdekes kérdésről.
| Surányi Géza | |
| Született | 1890. február 7.[1] Kondoros[1] |
| Elhunyt | 1956 (65-66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
Surányi Géza (Kondoros, 1890. február 7. – Budapest, 1956) publicista, lapszerkesztő.
A Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően emigrált Csehszlovákiába és bekapcsolódott a csehszlovák szociáldemokrácia munkájába. A kormányt támogató aktivista politika vezető képviselője lett. 1927-től részt vett a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt Országos Magyar Szervezőbizottságának munkájában. 1933-ban felvetette a Csehszlovákiai Magyarok Ligája szervezet ötletét, ami végül nem valósult meg. Több antirevíziós eseményen is felszólalt. 1945 után visszatért a csonka Magyarországra.
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának és a Magyar Újságírók Szövetségének egyik vezetője, illetve a Masaryk Akadémia titkára volt. A Magyar Figyelő felelős szerkesztője, az 1921-1933 között megjelenő A Reggel egyik szerkesztő munkatársa volt. Váradi Aladárral szerkesztette a Csehszlovákiai Népszava hetilapot, de más kormánypárti lapokban is publikált (például Magyar Újság). Főként történeti, irodalomtörténeti jellegű tanulmányokat és novellákat írt.