A mai világban a Super Size Me állandó beszédtéma lett. A társadalom fejlődésével a Super Size Me jelentősége egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi élet különböző területein. A munkahelytől a személyesig, a Super Size Me-ről kimutatták, hogy jelentős hatással van az emberek egymás közötti interakciójára és a különböző helyzetek lezajlására. Az évek során a Super Size Me vitákat és elmélkedéseket generált, és a jelenlegi kontextusban releváns témának bizonyult. Ez a cikk a Super Size Me különböző perspektíváit vizsgálja meg, és elemzi a hatását a modern élet különböző területein.
Super Size Me (Super Size Me) | |
2004-es amerikai film | |
Rendező | Morgan Spurlock |
Producer | Morgan Spurlock |
Műfaj | dokumentumfilm |
Forgatókönyvíró | Morgan Spurlock |
Főszerepben | Morgan Spurlock |
Zene | Doug Ray Steve Horowitz Michael Parrish |
Operatőr | Scott Ambrozy |
Vágó | Julie Lombardi |
Gyártás | |
Gyártó | The Con |
Ország | ![]() |
Nyelv | angol |
Forgatási helyszín | |
Játékidő | 100 perc |
Költségvetés | 65 000 $ |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Showtime Networks, Inc. |
Bemutató | ![]() ![]() |
Korhatár | ![]() |
Bevétel |
|
További információk | |
A Super Size Me (magyar címén gyakran Mekizd magad vagy McDagadsz) egy 2004-es amerikai dokumentumfilm, mely a rendszeres gyorséttermi étkezés veszélyeire próbálja felhívni a figyelmet.
Morgan Spurlock, a film rendezője, egyben főszereplője 30 napig kizárólag a McDonald’s által forgalmazott élelmiszereket fogyasztja. Az eredmény figyelemre méltó volt: hirtelen testsúlynövekedés és egészségi állapotának radikális romlása.
Spurlock a következő szabályokat tűzte ki magának:
A felszedett kilókat több mint egy év alatt sikerült teljesen leadnia.
A filmre válaszként többen is folytattak hasonló kísérletet, köztük Fredrik Nyström svéd tudós felügyeletével hét diákja. Nyström megállapította, hogy a kísérlet hatásai nagyban függnek az egyén anyagcseréjétől, ami mindenkinek más, és hogy Spurlock testének reakciója a kísérletre veseproblémák miatt lehetett, esetleg az okozhatta, hogy korábbi életmódja nem készítette fel erre a táplálkozásra.[1]
Scott Caswell New Jersey-i dokumentumfilmes is elvégezte a kísérletet, eredményei megtekinthetőek a honlapján látható Bowling for Morgan című filmben.[2] Caswell is kizárólag McDonald’s-ételeken élt, de nem zabálta túl magát, ahogy Spurlock, aki akkor is magába kényszerítette az ételt, amikor nem volt éhes. Caswell tíz kilót fogyott, és lejjebb ment a koleszterinszintje, ő azonban gyakran fogyasztott Premium salátákat is, amelyek Spurlock kísérlete alatt még nem voltak kaphatóak a McDonald’sban.
James Painter professzor dokumentumfilmje, a Portion Size Me két diákot követ végig, akik egy hónapig a testsúlyuknak megfelelő mennyiségben ettek gyorséttermi ételeket. Mindketten fogytak a kísérlet alatt.[3]