Steinberger Sarolta

A mai világban a Steinberger Sarolta olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Steinberger Sarolta megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Steinberger Sarolta a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Steinberger Sarolta-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Steinberger Sarolta jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.

Steinberger Sarolta
Született1875. szeptember 12.
Tiszaújlak
Elhunyt1966. november 25. (91 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1900)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B-7-10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Steinberger Sarolta témájú médiaállományokat.

Steinberger Sarolta (Tiszaújlak, 1875. szeptember 12. – Budapest, 1966. november 25.[2]) szülész-nőgyógyász, a budapesti egyetemen végzett első orvosnő.

Életpályája

Steinberger Sarolta sírja. Kozma utcai izraelita temető: 5B-7-10

1875. szeptember 12-én született Tiszaújlakon, jómódú zsidó család hetedik gyermekeként. A középiskolát magánúton végezte, az érettségit pedig a kolozsvári református kollégiumban szerezte meg. Ferenc József 1895. november 18-án kelt rendelete alapján Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1895. december 19-én engedélyezte, hogy az egyetemek nőket is felvehessenek az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamokra.[3]

A rendelet megnyitotta az utat Steinberger Sarolta számára is, akit 1900. november 3-án avattak fel mint az első Pesten végzett magyar orvosnőt. Szülész-nőgyógyászati tanulmányait ezután külföldön folytatta.[3][4][5]

1902-ben cikke jelent meg az orvosi hetilapban: Az orvosnők története címmel. Hazatérve a Tauffer-klinikán kezdett orvosként dolgozni. Az alapítójáról, Tauffer Vilmosról elnevezett klinika 1881-ben kezdte meg működését, majd később 1898-ban újabb épületszárnnyal bővítették.[6]

Ezután az 1928-ban létrehozott Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) osztályvezető főorvosává nevezték ki. 1944-ig látta el ezt a megbízatást. 1937-ben egy méhen kívüli terhesség kezelése miatt a bíróságon kellett megvédenie magát és szaktudását, a fellebbezése eredményeként az ítélőtábla 1938-ban ártatlannak nyilvánította, ezzel véglegesen tisztázva nevét és megerősítve hosszan tartó, kifogástalan szakmai múltját, valamint szülész-nőgyógyászati hozzáértését.[7]1944-től visszavonultan élt pesthidegkúti otthonában 1966. november 24-én bekövetkezett haláláig.[8]

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 1034/1966. folyószám alatt.
  3. ↑ a b Nők is tanulhatnak a magyar egyetemeken. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
  4. ↑ Kiss László: Medikák a cselédbejáróban, avagy orvostörténeti kuriózumok az emancipáció magyarországi történetéből. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)[halott link]
  5. ↑ Dr. Steinberger Sarolta, az első magyar orvosnő. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
  6. ↑ Fekete Sándor: Tauffer Vilmos. . (Hozzáférés: 2016. március 7.)
  7. ↑ Bóka, Dalma, Zsák Brúnó, Göndör Éva (2025. január 12.). „Dr. Steinberger Sarolta (1875–1966) és az ártatlanság vélelme” (magyar nyelven). Orvosi Hetilap 166 (2), 77–80. o. DOI:10.1556/650.2025.HO2817. ISSN 1788-6120. (Hozzáférés: 2025. február 21.) 
  8. ↑ Magyar életrajzi lexikon 1000-1990. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
  9. ↑ (2024. november 4.) WGSBN Bulletin 4, #15 (angol nyelven) (PDF) 4 (15), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. november 6.)