Starachowice

Manapság a Starachowice olyan téma, amelyről folyamatosan beszélnek, és amely továbbra is nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. A Starachowice évek óta meghatározó tényezőnek bizonyult mindennapi életünk különböző területein, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. Hatása annyira markáns, hogy senkit sem hagy közömbösen, hiszen a Starachowice-nek sikerült megragadnia a szakemberek, szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Starachowice lenyűgöző világában, hogy megértsük jelentőségét, következményeit, valamint azt, hogy milyen hatással volt és lesz az életünkre.

Starachowice
Starachowice címere
Starachowice címere
Starachowice zászlaja
Starachowice zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságSzentkereszt
JárásStarachowicei
Rangváros
Alapítás éve15. század
Irányítószám27-200
Körzethívószám(+48)41
RendszámTST
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség46 270 fő (2021. márc. 31.)[1]
Népsűrűség1 452,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület31,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 03′, k. h. 21° 04′51.050000°N 21.066667°EKoordináták: é. sz. 51° 03′, k. h. 21° 04′51.050000°N 21.066667°E
Starachowice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Starachowice témájú médiaállományokat.

Starachowice (1939-49 között Starachowice-Wierzbnik)[2] város Lengyelországban a Szentkereszt vajdaságban, a Starachowicei járásban. A Szentkereszt hegység (Góry Świętokrzyskie) és az Iłżeckie dombság szomszédságában helyezkedik el. A Kamienna folyó völgyében fekszik, kiterjedt erdőségek övezik, melyek a Szentkereszti vadon maradványai.

1954-ig község volt. 1975-1998 között a Kielcei vajdasághoz tartozott.

Története

A mai Starachowice helyén egykor huta és kovácsműhely állott, emlyet a 16. században a Starzechowski család bérelt, valószínűleg innen származik a város neve is. A település 1817-ig a wąchocki ciszterciek birtoka volt, akik 1789-ben nagyolvasztót építettek itt. 1815-től a huta a Lengyel Királyság tulajdonába került. A 19. század első felében Starachowice volt a Lengyel királyság legnagyobb vasipari központja a Kamenna folyó mentén fekvő régi lengyel ipari körzet részeként, melyet Stanisław Staszic tervezett és Franciszek Ksawery Drucki-Lubecki valósított meg.

A város 1939-ben alakult meg Wierzbnik, az ipari terület és a tőle délre fekvő falvak egyesítése eredményeképpen.[3] Az új város neve először Starachowice-Wierzbnik volt, 1952-től Starachowice, amikor járási jogokat is kapott.[4]

A II. világháború előtt hatalmas központja lett a fegyvergyártásnak - központi ipari körzet, itt gyártották a Bofors licenc alaoján az ágyúkat, vasérc bányát nyitottak, nagyolvasztó működött. A háború után új gyárak létesültek, többek között a „Star” teherautó gyár, faipari művek, bazaltolvasztó gyár. A rendszerváltás után az ipari monokultúra és vele a város jelentősége is fokozatosan visszafejlődött. Az autógyárat felvásárolta a német MAN. Az utóbbi években nagy nyomda létesült, mely mintegy 800 embert foglalkoztat.

Műemlékek

Nagyolvasztó
  • A nagyolvasztóépületcsoportja a 19. századból. Európa egyik olyan ipari emléke, ahol egészében megmaradt a vasgyártás teljes technológiája.
    • nagyolvasztó (1840)
    • a régi gépműhely, ma fürdő
    • két üntőde, jelenleg téglagyár
    • gőzüzemű szellőzők
    • kazánház
    • egykori igazgatási épület (1840), jelenleg múzeum.
    • csatornák
  • lakóház (1840), korábban a gyári lakótelep része volt.
  • Szent kereszt templom 1681, átépítve a 19. század végén
  • keskenynyomtávú vasút
  • a régi posta épülete
  • zsidó temető
  • katolikus temető
  • gyárépületek a 19. század elejéről

Irodalom

Jegyzetek

  1. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/052615211011-0947930?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  2. Monitor Polski 1949. 59. szám
  3. Monitor Polski 1939. 77. szám
  4. Mieczysław Adamczyk, Stefan Pastuszka: Starachowice. Zarys dziejów. Warszawa 1984. LSW. isbn=83-205-3548-4

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Starachowice című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk