Stanley-hegy
A Stanley-hegy már régóta érdeklődés és vita tárgya. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Stanley-hegy jelentését, történetét, jelenlegi relevanciáját és jövőbeli előrejelzéseit. Ezenkívül elemezzük, hogy a Stanley-hegy hogyan hat a társadalom különböző szektoraira, és hogyan fejlődött az idők során. Kritikus és objektív perspektívával ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Stanley-hegy-ről és a mai világra gyakorolt hatásáról.
| Stanley-hegy | |
 | |
| A Stanley-hegy. Balra az Alexandra csúcs, jobbra a Margherita-csúcs | |
| Magasság | 5109 m |
| Hely |  Kongói Demokratikus Köztársaság Uganda |
| Hegység | Rwenzori-hegység |
| Relatív magasság | 3951 m |
| Legmagasabb pont | Margherita Peak |
| Első megmászás | 1906. május 29., Savoyai Lajos Amadé |
| Elhelyezkedése | |
 Stanley-hegy
Pozíció Uganda térképén
| |
 é. sz. 0° 23′ 09″, k. h. 29° 52′ 18″0.385833°N 29.871667°EKoordináták: é. sz. 0° 23′ 09″, k. h. 29° 52′ 18″0.385833°N 29.871667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stanley-hegy témájú médiaállományokat. | |
A Stanley-hegy a Rwenzori-hegységben emelkedik. A hegy mind a Kongói Demokratikus Köztársaság mind Uganda legmagasabb hegye, Afrikában a harmadik legmagasabb a Kilimandzsáró (5895 m) és a Kenya-hegy (5199 m) után. A hegy csúcsa és a környező többi csúcs elég magasan helyezkedik el ahhoz, hogy gleccserek alakuljanak ki rajtuk.
Elhelyezkedése
A sziklás Margherita-csúcs az erdőben gazdag, gleccserekkel borított Rwenzori-hegységben emelkedik ki a Stanley-fennsíkból, az egyenlítőtől mintegy 40 km-re északra és közvetlenül a Nagy-hasadékvölgytől keletre; tőle északra az Albert-tó, délre az Edward-tó fekszik.
Hegycsúcsai
A Stanley-hegy két ikercsúcsból és az őket körülvevő több alacsonyabb csúcsból áll:
Csúcs méter Margherita-csúcs 5109 Alexandra-csúcs 5091 Albert 5087 Savoia 4977 Ellena 4968 Elizabeth 4929 Phillip 4920 Moebius 4916 Great Tooth 4603
A Stanley-hegyet Savoyai Lajos Amadé abruzzói herceg, J. Petigax, C. Ollier és J. Brocherel mászta meg először. A Margherita-csúcsot a királynéról, Savoyai Margitról, I. Umbertó olasz király feleségéről nevezték el.
A táj
Bár a Margherita-csúcs a forró trópusi égövben található, már 4500 m magasságtól enyhébben, 4800 m-től erősen gleccserekkel borított. A gleccsereken kívül jeges hó (firnjég) és hómezők borítják, melyekből hegyi patakok erednek. A hegyekben gyönyörű tengerszemek találhatók és rendkívül buja növényzet, mely a mélyebben fekvő területeken esőerdőt alkot.
