Ebben a cikkben a Siklósi Iván témáját különböző nézőpontokból tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában és relevanciájában a mai társadalomban. A Siklósi Iván érdeklődés és vita tárgya a tudás különböző területein, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. A cikk során különböző kutatásokat és tanúvallomásokat vizsgálunk meg, amelyek megvilágítják a Siklósi Iván-et, és szélesebb körű és részletesebb megértést biztosítanak az olvasónak erről a témáról. Ezen túlmenően a Siklósi Iván-ről szóló különböző megközelítések és vélemények elemzésre kerülnek, hogy gazdagítsák a körképet, és átfogó képet mutassanak annak hatóköréről és hatásáról.
Siklósi Iván | |
Született | 1890[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1952. december 22. (61-62 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Siklósi Iván (Budapest, 1890 – Budapest, Erzsébetváros, 1952. december 22.)[3] magyar forgatókönyvíró, filmdramaturg, feliratíró.
Siklósi Iván és Kornis Zsuzsanna fia. Gimnáziumi érettségit követően az újságírói pályát választotta. 1912-től a Projectograph, 1916-tól a Phönix filmgyár művészeti vezetője, forgatókönyvírója volt. Több Phönix film inzertjeinek írta meg a szövegét. Néhány évig igazgatója volt a Corso-, és a Royal Apollo-moziknak. 1920-tól dramaturgként dolgozott a bécsi Sascha-filmgyárban. 1924-ben Borhegyi Jánossal együtt megalapította a Lloyd Film Rt.-t. 1928–29-ben a Paramount budapesti fiókjának dramaturgja volt. Több ezer külföldi néma- és hangosfilmhez készített magyar feliratot. Az 1910-es, 1920-as években években számtalan magyar és osztrák film forgatókönyvét írta, a hangosfilmek idején már ritkábban működött. Halálát idült vesegyulladás okozta.
Felesége Gömöry Gabriella (1884–1927),[4] gyermekeik Siklósy Éva (1916–?) színésznő és Iván.