-
Fráter György meggyilkolása (17. századi metszet)
A Sforza Pallavicini téma ma az egyik legrelevánsabb és legfontosabb téma. Hatása számos területre kiterjed, és életünk különböző területein érezhető hatása. A Sforza Pallavicini-től a Sforza Pallavicini-től a Sforza Pallavicini-ig ez a téma egyformán felkelti az érdeklődést és a vitákat. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Sforza Pallavicini különböző oldalait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Az eredetétől a jelen fejlődéséig a Sforza Pallavicini minden lényeges aspektusát megvizsgáljuk, hogy megértsük jelentőségét és lehetséges következményeit a jövőben.
Sforza Pallavicini | |
![]() | |
Született | 1519 Fiorenzuola d’Arda |
Meghalt | 1585 (65-66 évesen)[1][2][3][4][5] Salò |
Állampolgársága | Spanyol Birodalom |
Rendfokozata | captain general |
Csatái | velencei–török háború |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sforza Pallavicini témájú médiaállományokat. |
Pallavicini Sforza (? – 1585) a család lombardiai ágából származó olasz condottiere, császári generális.
1551-ben I. Ferdinánd Erdélybe küldött hadainak egyik alvezére volt. Giambattista Castaldo tábornok, az erdélyi császári csapatok parancsnoka ekkor kapott utasítást Ferdinándtól Fráter György érsek, bíboros meggyilkolására. Castaldo a feladat elvégzésével Sforza Pallavicinit bízta meg. A kapitány olasz és spanyol bérgyilkosokból különítményt szervezett. Társaival 1551. december 17-én behatolt a bíboros alvinci kastélyába, és végrehajtotta a gyilkosságot.
Az 1552-es palásti csatában török fogságba esett. 1558-ban szabadult ki a Héttoronyból. Élete végén velencei zsoldban szolgált, a szárazföldi fegyveres erőket vezette főkapitányi (capitano generale) rangban.