A mai világban a Scheiblingkirchen-Thernberg a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Scheiblingkirchen-Thernberg megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakértők, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, vitát generálva, amelyben többféle nézőpontot mutatnak be és elemeznek a témához kapcsolódó különböző szempontokat. Az idők során a Scheiblingkirchen-Thernberg fejlődött, alkalmazkodva a mai világban felmerülő változásokhoz és kihívásokhoz, és befolyása számos szférára kiterjedt, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Scheiblingkirchen-Thernberg legfontosabb aspektusait, megvizsgálva a társadalomra gyakorolt hatását és a mai világban betöltött szerepét.
Scheiblingkirchen-Thernberg | |||
![]() | |||
A scheiblingkircheni Mária Magdolna-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Neunkircheni járás | ||
Polgármester | Waltraud Ungersböck | ||
Irányítószám | 2813, 2831, 2832, 2833 | ||
Körzethívószám | 02629 | ||
Forgalmi rendszám | NK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1864 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 373 m | ||
Terület | 37,79 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Scheiblingkirchen-Thernberg weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Scheiblingkirchen-Thernberg témájú médiaállományokat. | |||
Scheiblingkirchen-Thernberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 1881 lakosa volt.
Scheiblingkirchen-Thernberg Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombságán, a Pitten (Scheiblingkirchen) és a Schlattenbach (Thernberg) folyók mentén. Területének 64,3%-a erdő. Az önkormányzat 5 településrészt, illetve falut egyesít: Gleißenfeld (470 lakos 2019-ben), Reitersberg (75), Scheiblingkirchen (637), Thernberg (629) és Witzelsberg (70).
A környező önkormányzatok: délre Thomasberg, délnyugatra Warth, nyugatra Wartmannstetten, északnyugatra Natschbach-Loipersbach, északra Seebenstein és Pitten, keletre Bromberg, délkeletre Lichtenegg.
A Buckilige Welt erdős dombsága a 11. század közepéig lakatlan határvidék volt Ausztria és Magyarország között, de 1042-ben Gottfried von Wels-Lambach a pitteni csatában legyőzte a magyarokat és elhódította a térséget, majd miután III. Henrik császár vereséget szenvedett a magyaroktól, a határ a Lajtánál stabilizálódott. Gottfried gróf megkeresztelte a szórványos lakosságot és telepeseket hozatott az erdő irtására. A pitteni uradalomhoz tartozó Scheiblingkirchen (akkor még Puechperg) első említése 1149-ből származik, ekkor épült temploma. 1272-ben az osztrák hercegséget megszerző Rudolf von Habsburg Pitten, Thernberg és Aspang uradalmának ítélkezési jogot adományozott. 1324-ben Habsburg Albert felesége, Erzsébet megerősítette Scheiblingkirchen addigi vám- és adómentességét, valamint a kisebb súlyú bűncselekményekben az ítélkezés jogát. 1372-ben először jelenik meg írásban a település mai neve ("Scheiblachkirchen").
1783-ban Scheiblingkirchen egyházközsége elszakadt Pittenétől és önállóvá vált. 1807-ben János főherceg megvásárolta a thernbergi várat, amelyet renováltatott és időnként ide menekült a bécsi udvar intrikái elől. 1846-ban egy árvíz az egész települést elöntötte, a plébánia is háromnegyed méterig víz alá került. 1850-ben megalakult a községi önkormányzat, majd ipar is települt a községbe egy lőporgyár képében, amelyben több alkalommal is történt – emberéleteket is követelő – baleset.
Az önkormányzat mai formájában 1971 óta létezik, amikor Scheiblingkirchen és Thernberg egyesült.
A Scheiblingkirchen-Thernberg-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1881 fő élt. A lakosságszám 2011-ben érte el a csúcspontját 1909 fővel, azóta némi csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 97,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,7%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 4,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban.
A lakosság számának változása:
2016 | 1 892
|
2018 | 1 864
|