A mai világban a Sarpsborg olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és minden korosztály és érdeklődési körök figyelmét felkeltette. A Sarpsborg megjelenése óta jelentős hatást gyakorolt a társadalom különböző aspektusaira, vitákat, vitákat és végtelenül egymásnak ellentmondó véleményeket generált. Ahogy telnek a napok, a Sarpsborg tovább fejlődik, és mély nyomot hagy a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és az emberi kapcsolatokban. Éppen ezért elengedhetetlen a Sarpsborg sokrétű aspektusának alapos elemzése és megértése, hogy tisztában legyünk környezetünkre gyakorolt következményeivel és következményeivel.
Sarpsborg | |||
![]() | |||
Sarpsborgi utcakép (Jernbanegata) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Földrajzi régió | Østlandet | ||
Megye | Østfold megye | ||
Község | Sarpsborg község | ||
Rang | megyeszékhely | ||
Polgármester | Sindre Martinsen-Evje (2011–, Munkáspárt)[1] | ||
Alapítás éve | 1839[2] | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 59 038 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 1487[4] fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 31 m | ||
Terület | |||
Összesen | 29,45[4] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Sarpsborg weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sarpsborg témájú médiaállományokat. |
Sarpsborg város és község Norvégia keleti Østlandet földrajzi régiójában, Østfold megye közigazgatási székhelye.
A várost 1016-ban Szent Olaf norvég király alapította. 1702-ben egy földcsuszamlás az óváros jórészét a Glomma folyóba süllyesztette.[5]
![]() |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarpsborg témájú médiaállományokat. |