Süpek Ottó

Mai cikkünkben a Süpek Ottó-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy aktualitást kapott. A Süpek Ottó olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki, és nagy hatással van a mai társadalomra. Ebben a cikkben a Süpek Ottó-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és történetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig. Elemezzük ennek jelentőségét és következményeit a különböző területeken, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit. Reméljük, hogy ez a cikk értékes információforrás lesz mindazok számára, akik érdeklődnek a Süpek Ottó és mai jelentésének jobb megértése iránt.

Süpek Ottó
Életrajzi adatok
Született1928. február 14.
Marcaltő
Elhunyt1995. március 29. (67 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
  • irodalomtörténész
  • fordító
Nemzetiségmagyar
GyermekekSüpek Ilona, Süpek Márta Otta
LakhelyBudapest, Józsefváros
Iskolái
Iskolái
KözépiskolaPápai Bencés Gimnázium
Pályafutása
Kutatási területfrancia irodalom
Munkahelyek
Szakmai kitüntetések
Hatással voltak ráGyergyai Albert

Süpek Ottó (Marcaltő, 1928. február 14. – Miskolc, 1995. március 29.) irodalomtörténész és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romanisztikai Intézet egykori oktatója és tanszékvezetője.[1]

Tanulmányai

1939 és 1948 a Pápai Bencés Gimnázium tanulója.[2] 1944 január 4-én a nyilasok elhurcolták mint leventét. és a németországi Kasselbe került, majd onnan pedig francia hadifogságba. Csak 1946. május 10-én térhetett vissza Magyarországra. 1948-ban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészetudományi Karán (ELTE BTK) szerzett magyar és francia szakos diplomát. 1951-től az ELTE-n Gyergyai Albert professzor óraadó gyakornoka volt. 1959-től 1963-ig az ELTE-n dolgozott egyetemi tanársegédként.

1960-ban kezdte meg kutatómunkáját François Villon és a számok szimbolikája, a francia középkor és reneszánsz irodalom illetve művelődéstörténet körében. 1959 és 1965 között az Eötvös József Collegium tanára volt.

1962-ben védte meg kandidátusi disszertációját.

1964. február 1-től, 1995-ben bekövetkezett haláláig Budapesten a Corvin közben élt.[3]

1970 és 1990 között a Francia Tanszék vezetője volt.

1980-ban lett az irodalomtudományok doktora.

Kutatási eredményeként 1961-ben részletesen feltárta Villon gyerekkorát, 1966-ban pedig meghatározta a születési dátumát.

Ezenfelül megpróbálta azonosítani Anonymus személyét, aki véleménye szerint nem más volt, mint III. Béla királyi kancelláriájának jegyzője Aba Péter.

1980-ban jelentette meg kutatási eredményeit a „Szolgálat és szeretet” című művében.

Munkássága

Süpek Ottó szerint Anonymus (Aba Péter) III. Béla király kancelláriájának jegyzője volt.

Művei

  • Esquisse d'une Historie des Français (1962)
  • Villon Kis Testamentumának keletkezése (1966)
  • Szolgálat és szeretet. A feudális személyiség alapvonásai (1980)
  • Eretnek hitvallók. Anonymus, Villon, Rabelais, József Attila, tan. (1996)

Jegyzetek

  1. ↑ Süpek Ottó. Köztérkép. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  2. ↑ Süpek Ottó. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  3. ↑ Főhajtás Süpek Ottó emléke előtt. (Hozzáférés: 2021. május 31.)