Ebben a cikkben a Sügéralakúak-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük a hatását a különböző kontextusokban. A Sügéralakúak olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, többek között társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális relevanciája miatt. Az elemzés során megvizsgáljuk a Sügéralakúak által felölelt különféle dimenziókat, valamint annak időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Ezenkívül feltárjuk a Sügéralakúak körül létező különböző értelmezéseket és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról.
Sügéralakúak | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Sügéralakúak témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sügéralakúak témájú kategóriát. |
A sügéralakúak (Perciformes) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába tartozó rend.
A ma élő csontos halak között a sügéralakúak rendje a legnagyobb fajszámú és morfológiai (alaktani) szempontból legnagyobb változatosságot mutató csoport: a halak kb. 40%-a tartozik közéjük, ez a gerincesek legnagyobb rendje, több mint 7000 faj alkotja.
Számos levezetettnek (apomorf) tekintett anatómiai sajátosságuk van. A fajok többsége tengeri. A rend ősi formái a karbon időszak óta ismeretesek. Testüket zömmel ktenoid (fésűs) pikkelyek borítják, úszóhólyagjuk zárt. Hátúszójukon tüskés úszósugarak sora áll, ilyen tüskés sugarak figyelhetők meg a farokalatti úszó elején is.
A Perciformes rend az alábbi alrendekre van felosztva: