A Sólymos Gyula kérdése ma nagyon aktuális, hiszen világszerte jelentős hatással van az emberek életére. A Sólymos Gyula régóta viták, kutatások és elemzések tárgya a terület szakértői által. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sólymos Gyula különböző szempontjait és annak fontosságát a különböző kontextusokban. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Sólymos Gyula hogyan fejlődött az idők során, és milyen következményekkel jár a társadalom számára. Kétségtelen, hogy a Sólymos Gyula olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket a mai világban.
| Sólymos Gyula | |
| Született | 1940. június 6. (84 éves) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Iskolái | A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma |
| Kitüntetései | Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997) |
Sólymos Gyula (Pécs, 1940. június 6. –) forradalmár. Fiatalkorában Kárászon élt, majd családjával Pécsre költöztek. Két gyermeke van, Csilla és Gyula.
Városi értelmiségi családba született, édesapja forgalmi adótiszt volt Pécsen, majd a második világháborúban a Magyar Honvédség hadnagya volt.[1]Ő magyarosította eredetileg "sváb" családnevüket Schubert-ről Sólymosra még 1926-ban.[2] Alig ismerhette, 1944-ben a lengyel fronton elhunyt.
Tanulmányait a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában végezte, az érettségit azonban csak a rá kiszabott börtönbüntetés letöltését követően tudta letenni.
16 éves korában résztvevője volt a pécsi 1956-os eseményeknek, de igazán csak az 1957-es “Márciusban újrakezdjük” mozgalomban vállalt vezető szerepet.
Az ő nevéhez fűződött a “MÚK” szigeti csoportjának megszervezése.
23 fiatalkorú társával együtt tervezték a Mecseki láthatatlanok újraszervezését,[3] a forradalom újbóli folytatását és a bebörtönzött pécsi forradalmárok kiszabadítását a megyei börtönből. Akciójukhoz a Mecseken elrejtett fegyverek beszerzését, fegyveres csoportok felállítását,[4] az abaligeti rendőrség és az A/1-es laktanya megtámadását is tervbe vették. A csoportot árulás miatt letartóztatták,[5] vezetőjüket, Petrus Józsefet halálra ítélték, és 1958 március 5-én kivégezték.[6][7][8][9] Sólymos megpróbált Németországba disszidálni, de a határ közelében elfogták.
A harmadrendű vádlottat, az ekkor mindössze 17 éves Sólymos Gyulát a forradalmat követően elsőfokon 14-, jogerősen 10 év börtönbüntetésre ítélték.[10][11] Büntetését Vácon és Sátoraljaújhelyen töltötte. Hat és fél év után, az 1963-ban szabadult.[12][13] Miután kiengedték, évtizedeken keresztül sorozatos ellenőrzéseknek és megfigyelésnek vetették alá.
Tevékenységéért a rendszerváltozást követően több rangos kitüntetésben is részesült.
1997. október 23-án tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki[14]
1997 decembere és 2001 novembere között a POFOSZ baranyai szervezetének elnöke.[15]
1998-ban az MDF Baranya megyei listájának 8. helyén szerepelt.[16]
2000. augusztus 20-án a forradalmi tevékenységéért a "demokratikus Magyarország honvédelmének megteremtése és erősítése érdekében végzett kimagasló munkájának elismeréseként" Minisztériumi Emlékplakettet adományozott neki Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára[17]
2016-ban Pécsett a magyar nemzet függetlenségéért vívott küzdelmek elismeréseként emlékéremmel díjazták.[18]
2024. október 23-án Pécs polgármestere "Szabadság-díjjal" tüntette ki.[19]