Sárga len

Napjainkban a Sárga len olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A terület szakértőitől a témával még csak ismerkedőkig a Sárga len sokszínű és egyre növekvő közönség figyelmét sikerült megragadnia. Annak érdekében, hogy mélyebbre ássuk a jelentését és hatókörét, ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sárga len által kínált különböző szempontokat és hozzájárulásokat azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító elemzést nyújtsunk. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Sárga len következményeit és gyakorlati alkalmazásait különböző területeken, kiemelve annak fontosságát és hatását a mai társadalomra.

Sárga len
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Malpighiales
Család: Lenfélék (Linaceae)
Nemzetség: Len (Linum)
Faj: L. flavum
Tudományos név
Linum flavum
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárga len témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga len témájú médiaállományokat és Sárga len témájú kategóriát.

A sárga len (Linum flavum) a len nemzetségbe tartozó, Magyarországon is honos növényfaj.

Származása, elterjedése

Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság, a Börzsöny és a Cserhát területén él.[2][3][4][5]

Megjelenése, felépítése

Legfeljebb 40 cm magasra nő. A tövén meddő levélrózsa alig van vagy teljesen hiányzik. Az alsó, lapát alakú levelek 20–35mm hosszúak. Levelei húsosak, kékes árnyalatúak.

Nevét onnan kapta, hogy virága az ismertebb lenfajokétól eltérően sárga: a nagy aranysárga pártából narancssárga erek dagadnak ki. Egy tő 25–35 virágot fejleszt. A 6–8 mm hosszú csésze és a 15–20 mm hosszú, sárga szirom töve eleinte összefügg.

Életmódja, élőhelye

Évelő. Napos, köves, illetve suvadásos hegyoldalakon az alföldi pusztákon, de a fenyvesekben is virít. Június–júliusban (ha a körülmények optimálisak: májustól szeptemberig) nyílik.

Jegyzetek

  1. ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
  2. ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  3. ↑ Adatok a Cserhát flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  4. ↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  5. ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források