Ebben a cikkben elmélyülünk a Rivoli témájában, feltárva annak eredetét, következményeit és mai relevanciáját. A kezdetektől az idők során bekövetkezett fejlődéséig a Rivoli alapvető szerepet játszott különböző területeken, jelentős hatást gyakorolva a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Ennek mentén elmerülünk a Rivoli részletes elemzésében, feltárva a legfontosabb aspektusait, és széles és teljes perspektívát kínálunk a témáról, amely senkit sem hagy közömbösen.
![]() |
A településen világörökségi helyszín található |
Rivoli | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Piemont |
Megye | Torino (TO) |
Polgármester | Andrea Trigaioli |
Védőszent |
|
Irányítószám | 10098 |
Körzethívószám | 011 |
Forgalmi rendszám | TO |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 47 147 fő (2023. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 1731 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 390 m |
Terület | 29 km² |
Időzóna | CET (UTC+01:00) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Elhelyezkedése Torino térképén | |
Rivoli weboldala | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rivoli témájú médiaállományokat. | |
A Savoyai- család rezidenciái | |
Világörökség | |
![]() | |
A kastély | |
Adatok | |
Ország | Olaszország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | C (I) (II) (IV) (V) |
Felvétel éve | 1997 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rivoli témájú médiaállományokat. |
Rivoli (piemonti nyelven Rìvole) lakosai száma (49 818) alapján Torinó megye harmadik, és Piemont régió hetedik legnagyobb települése.
Torinótól nyugatra, az Alpok, a Pó-síkság között helyezkedik el és a környék egyik legnagyobb idegenforgalmi központja.
Területe már a neolitikum idején lakott volt, később egy kelta-ligúr népcsoport, a taurinok foglalták el, és ez idő alatt alakultak ki a városiasodás kezdetleges formái.
A Római Birodalom hatalmának gyengülésekor Rivoli kereskedelmi jelentőségét felváltotta katonai stratégiai fontossága. 312-ben Constantinus és Maxentius csapatai között zajlott ütközet a területen. Az ókorban és a középkor közötti átmeneti időszakban megfigyelhető a limes védelmi rendszerének megerősítése és a mezőgazdasági tevékenység egyre inkább háttérbe szorulása.
A Novalesai Apátság alapítása (726) után Nagy Károly frankjai ellenőrzése alá kerülnek a grófok és márkik. 996-ban III. Ottó német-római császár Amizone püspöknek ítélte Rivolit.
A modern Rivoli politikai és szociális struktúrájának kialakulása a Savoya-családhoz köthető, akik 1247-ben foglalták el a Rivoli kastélyt. A 14–15. században a városközpontot falakkal vették körül.
1713-ban az utrechti szerződéssel II. Viktor Amadé lett Szicília (később Szardínia) uralkodója és a területen megjelentek az új abszolutista állam központosításának jelei: út épült, amely Rivolit a fővárossal kötötte össze, valamint elkészültek egy új, impozáns kastély tervei.
1835-ben rendszeres összeköttetés született Torino és Rivoli között omnibusszal és vasúton. A 19. század első felének ipari fejlődése következtében a város gyors növekedésnek indult, és egyre több migráns érkezett más olasz régiókból.
A Rivoli kastélyt, ami a mai napig befejezetlen, Filippo Juvarra tervezte, 1984 óta a Kortárs Művészeti Múzeumnak, és egy könyvtárnak ad otthont. A kastély a Rivoli-dombon helyezkedik el, ahonnan nagyszerű panoráma nyílik Torinóra.
La casa del Conte Verde (a Zöld Gróf háza) Rivoli belvárosának legrégebbi részén található, és a 14. században épült. Gótikus stílusa keveredik a piemonti építészet és a reneszánsz stílusjegyeivel.
Közismert édességei a Torta Ripulae és a Baci di Rivoli.