Reimsi katedrális

Ma a Reimsi katedrális-ről szeretnék beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagyon fontossá vált. A Reimsi katedrális olyan téma, amely minden korosztálytól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, mivel egyetemes vonzereje van. A történelem során a Reimsi katedrális tanulmányok, viták és viták tárgya volt, de jelentősége és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben a Reimsi katedrális-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Remélem, hogy ez az elemzés hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb és mélyebb betekintést nyújtson a Reimsi katedrális-be és annak világunkra gyakorolt ​​​​hatásaiba.

 A Reimsi székesegyház, Saint Remi kolostora és a Palais du Tau, Reims
világörökségi helyszín része
Reimsi katedrális (székesegyház)
Notre-Dame de Reims
  • francia műemlék
  • francia műemlék
főhomlokzat
főhomlokzat
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeReimsi főegyházmegye
Építési adatok
Építése13. század
StílusRayonnant
TervezőjeJean d'Orbais
Alapadatok
Magasság81 m
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító601-002
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, VI
Felvétel éve1991
Elérhetőség
TelepülésReims
Elhelyezkedése
Reimsi katedrális (székesegyház) (Franciaország)
Reimsi katedrális (székesegyház)
Reimsi katedrális (székesegyház)
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 15′ 14″, k. h. 4° 02′ 03″49.253889°N 4.034167°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 14″, k. h. 4° 02′ 03″49.253889°N 4.034167°E
Térkép
A Reimsi katedrális (székesegyház) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reimsi katedrális (székesegyház) témájú médiaállományokat.

A reimsi katedrális Franciaország északi részén, Reimsben található, az ország egyik legfontosabb gótikus temploma, építészeti remekmű. 1991 óta az UNESCO Világörökség része. Évszázadokig itt koronázták a francia királyokat.

Leírása

A katedrális alaprajza

A háromhajós bazilikának kialakított katedrális a nyugati homlokzat kivételével már a 13. században (1211–1311) elkészült. Végleges formáját a 14. században nyerte el, miután a hajót meghosszabbították, hogy így több helyet alakítsanak a koronázási szertartásokon jelen levők számára. A tető és a tornyok egy 1481-es tűzvészben leégtek.

A templom legmarkánsabb jellegzetessége a domborművekkel és szobrokkal gazdagon díszített nyugati homlokzat – a középkori szobrászat nagyszerű példája. A két zömök és alacsony torony 81 méter magas, eredetileg tetőcsúcsot terveztek, így a magasságuk 120 méter lett volna. A főbejárat Szűz Máriának van szentelve. Közvetlenül a főbejárat fölött található a gótikus csúcsíven belül egy rózsaablak. A nyugati homlokzat közepét a fő rózsaablak foglalja el, alatta a Királyok galériája I. Klodvig keresztelését, valamint utódait ábrázolja.

Belül a katedrális 139 méter hosszú, az öthajós keresztháznak dupla négyezete van, és 55 méter széles, a háromhajós hosszház 32 méter széles.

A katedrálist 1870-ben IX. Piusz pápa nevezte ki ún. basilica minornak. A templom az első világháborúban súlyosan megsérült, többek között teljesen leégett a 15. századi fa tetőszerkezet. A felújítást 1919-ben kezdték el, amely húsz évig tartott. A második világháborút szerencsésen átvészelte. 1974-ben szentelték fel a Marc Chagall készítette színes ablakokat.

  • A katedrális kívülről
  • Az első világháborús ágyúzások után
    Az első világháborús ágyúzások után
  • A déli torony
    A déli torony
  • A szentély felől
    A szentély felől
  • A homlokzat
    A homlokzat
  • A kapuk
    A kapuk
  • Az oldalfal
    Az oldalfal
  • Vízköpő
    Vízköpő
  • Vízköpő
    Vízköpő
  • Vízköpő
    Vízköpő
  • Fleur-de-Lys
    Fleur-de-Lys

Források

  • Werner Schäfke: Frankreichs gotische Kathedralen. DuMont Kunst-Reiseführer. DuMont, Köln, 1994 (192. oldal és képek)
  • B. Szűcs Margit: Franciaország építészete I-II. Budapest: Corvina. 1977. = Az építészet világa, 3, 8. ISBN 963 13 0195 8