Rapla

Ebben a cikkben a Rapla témáját különböző nézőpontokból tárgyaljuk, hogy elemezhessük és megértsük annak mai relevanciáját. A Rapla olyan téma, amely számos területen nagy érdeklődést váltott ki, és hatása a személyestől a társadalmi szféráig terjed. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Rapla-hez kapcsolódó különböző szempontokat, részletes információkat és mélyreható elemzéseket nyújtva, amelyek lehetővé teszik olvasóink számára, hogy átfogó képet kapjanak erről a témáról. Továbbá megvizsgáljuk a Rapla hatását különböző történelmi és földrajzi kontextusokban, annak érdekében, hogy megértsük annak időbeli alakulását. Adatok, ajánlások és szakértői vélemények bemutatásával arra törekszünk, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító betekintést nyújtsunk a Rapla-be.

Rapla
Rapla címere
Rapla címere
Közigazgatás
Ország Észtország
MegyeRapla
Alapítás éve1241
Népesség
Teljes népesség5355 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület4,67 km²
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 58° 59′ 40″, k. h. 24° 48′ 04″58.994444°N 24.801111°EKoordináták: é. sz. 58° 59′ 40″, k. h. 24° 48′ 04″58.994444°N 24.801111°E
Rapla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rapla témájú médiaállományokat.
Rapla 2021

Rapla város és egyben a róla elnevezett megye székhelye Észtországban. A város a Vigala folyó partján fekszik. Lakosságának száma 5617 fő.

Történelme

Rapláról a legrégebbi írásos emlék 1241-ből származik, amikor is a dán hindaamisraamatust ír róla. A település a 13. század végén vált az egyházközség székhelyévé. Ugyanebben az időszakban épült fel a cisztercita kolostor épülete a Konuvere is és a Mária Magdolna templom, amely egy szent kő helyén épült fel. Az egyházi épületek leégtek az északi háború idején, de később újjáépítették. Mai formáját 1738-ban nyerte el, amikor is a korabeli építészeti stílusirányzatoknak megfelelően átépítették.

Rapla dinamikus fejlődésnek indult, mikor kézművesek, kereskedők és tisztviselők költöztek ide. A faluban az első gyógyszertárat 1866-ban nyitották meg. A településnek 1868 óta van iskolája és 1888 óta működik itt kórház. A raplai téglagyár 1899-ben épült és 1900-ban indult meg a forgalom a Rapla és Vijlandi között a keskeny nyomtávú vasútvonalon a forgalom. A régi kőtemplomot 1901-ben lebontották és helyette egy neoromán stílusú kéttornyú templomot építettek fel.

Az 1913-as adatok alapján Raplában 20 kőház és 60 faház volt, miközben lakóinak száma elérte az 1000 főt. A településen régóta aktív a közösségi élet. A városban Önkéntes Tűzoltóegylet, ének-zenei egyesület, agráregyesület, fogyasztói egyesület és takarékpénztár működik.

A Rapla-Virtsu kisvasutat 1931-ben építették meg, ami egészen 1968-ig működött. 1945-ben nagyközséggé, 1950-ben mezővárossá, 1993-ban pedig várossá nyilvánították. A megye székhelyévé 1950-ben lépett elő.

Népessége

A népesség alakulása 2011 és 2024 között
Lakosok száma
12 560 789
5054
5139
5181
5163
5003
4887
5254
5353
5355
2011201420152016201720202021202220232024
Adatok: Wikidata

Látnivalók

  • A kéttornyú Szent-Károly templom, melyet 1901-ben építettek fel.

A templom udvarán található a Jaan, ami egy hat méter magas Sareemaa dolomit emlékmű. A kőbe 1923-ban belevésték az I. világháborúban elesett helyi lakosok nevét, majd ezt az emlékművet 1989-ben felújították.[2]

  • Az 1816-ban ültetett Szabadság-tölgy.
  • A 17. századból való Kirkulaia mészkőkereszt.
  • A raplai temetőkápolna, amely 1780-ból származik.
  • A 19. századi raplai kőhíd.
  • Az 1920-as, 1930-as években felépített bank(1928), gimnázium(1927) és az oktatási egyesület épülete (1933).

Jegyzetek

  1. ↑ Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. ↑ Rapla.ee-Home (észt nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 2.)

Források