Raoul Hausmann

Ebben a cikkben a Raoul Hausmann témáját fogjuk részletesen megvizsgálni, mivel ez egy olyan téma, amely ma nagy érdeklődést vált ki. A Raoul Hausmann eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vita és vita tárgya volt különböző területeken. Az évek során a Raoul Hausmann fejlődött, és az elemzési kontextustól függően különböző jelentéseket kapott. Ezért fontos elmélyedni annak természetében, jellegzetes tulajdonságaiban és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásaiban. Hasonlóképpen, különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk majd, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy átfogó jövőképet kapjunk a Raoul Hausmann-ről, hogy megértsük annak fontosságát és relevanciáját ma.

Raoul Hausmann
A Haladó művészek első nemzetközi kongresszusán, Hausmann balról a második
A Haladó művészek első nemzetközi kongresszusán, Hausmann balról a második
Született1886. július 12.[1][2][3][4]
Bécs[5][6][7]
Elhunyt1971. február 1. (84 évesen)[1][2][3][4]
Limoges[8][6]
Állampolgársága
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Raoul Hausmann témájú médiaállományokat.

Raoul Hausmann Bécs, 1886. július 12. – Limoges, 1971. február 1.) osztrák származású német dadaista költő és képzőművész.

Élete

A fonetikus verseket író Hausmann személyében egy „dadazófus” tűnt fel Berlinben. Meggyőződéses dadaista volt élete végéig. A berliniek költői termése főleg a fonetikus írások, vagy ahogy a második világháború után nevezik, a „lettrizmus” kifejlesztéséből állt. Emellett fotómontázsokat is készített. Hausmann mindvégig magának követelte a fotómontázs megteremtőjének a címét. A fotómontázsok általában fotográfiai elemeket kapcsolnak össze, de olykor más elemeket is tartalmaznak (különböző nyomtatványok, katalógusok, illusztrált folyóiratok, valamint rajzok, képrészletek, metszetek).

Művei

  • Az emberek és az angyalok a mennyben élnek
  • Gurk: Fej és a szöveg kapcsolata
  • Korunk szelleme: (1919) A dadaistáknál kedvelt témakör volt az anatómia, és azon belül is a fej megjelenítése, mint a ráció kigúnyolása. A kép az emberi gondolkodás behatároltságát, csököttségét jeleníti meg.
  • Művészetkritikus: A dadaisták másik nagy műfaja a karikatúra. A kritikus kezében dárdaként egy nagy toll van.
  • Elasticum: (1920)
  • Dadaista kézi atlasz: (1920)
  • Dada-mozi: (1921) Divathirdetések, gépek, cipők, közeli testrészek, automobilok képeit használta fel. A csoportra igen jellemző „Dada mondta” (Dada siegt) felirat is itt van.
  • Tatlin otthon: (1920) Elvben Tatlin jelenik meg, de közvetlenül nem ismerték őt. Ha ismerték volna, akkor nem adtak volna rá fehér inget, mert Tatlin csak a saját maga által gyártott ruhákban volt hajlandó megjelenni. Így az a mondat sem különösebben hiteles, mely az 1920-as dada-vásáron hangzott el: „A művészet halott, éljen Tatlin gépművészete!”

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Raoul Hausmann (holland nyelven). RKDartists
  3. ↑ a b Raoul Hausmann (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006
  4. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. ↑ a b Artists + Artworks (angol nyelven). San Francisco Museum of Modern Art online collection . (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
  7. ↑ ZKM Center for Art and Media Karlsruhe. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
  8. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)

Források

  • Raoul Hausmann (német nyelven). whoswho.de. (Hozzáférés: 2017. február 17.)