Rágalmazás
Ez a cikk a Rágalmazás témával foglalkozik, egy rendkívül releváns kérdéssel, amely az elmúlt években felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A Rágalmazás számos tanulmány és kutatás tárgya volt a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt, az egészségtől a gazdaságig. A szövegben a Rágalmazás különböző aspektusait elemzik, a történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásaiig. Emellett megvizsgálják a lehetséges megoldásokat és javaslatokat a Rágalmazás által a kortárs világban jelentett kihívásokra. A többdimenziós megközelítés révén a cél az, hogy az olvasónak egy teljes és naprakész látásmódot kínáljon a Rágalmazás-ről, hogy hozzájáruljon a jelenség vitájához és megértéséhez.
A büntetőjogban a rágalmazás a szabadság és emberi méltóság elleni egyik bűncselekmény. A rágalmazás vétségét követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.[1]
A rágalmazás esetén helye lehet a valóság bizonyításának, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolja.[2]
Jogi tárgya
A személy társadalmi megbecsülése, becsülete és méltósága.[3]
Elkövetési tárgya
Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személyösszesség.
Minősített esetei
- aljas indokból vagy célból elkövetett rágalmazás
- nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás
- jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás
Kapcsolódó szócikkek
Hivatkozások
- Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8