Manapság a Természetes személy olyan téma, amely minden korosztály, nem és nemzetiségű ember figyelmét felkeltette. Megjelenése óta a Természetes személy nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt. Az idő múlásával a Természetes személy vita tárgyává vált különböző platformokon, és számtalan véleményt és nézőpontot generált. Mivel a Természetes személy relevanciája folyamatosan növekszik, fontos, hogy elmélyedjünk különböző aspektusaiban, és megértsük a kortárs világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Természetes személy hatását és relevanciáját a mai társadalomban.
A természetes személy a jogtudományban az élő embert, a személyhez fűződő jogok természetes alanyát jelöli.
A természetes személy önállóan jogképes, azaz jogok és kötelezettségek alanyává válhat.[1]
Az édesanyja méhében fejlődő magzat, világrajövetele előtt. Jogképessége feltételes, az élve születés tényétől mint feltételtől függ. Öröklési jogi képessége is éppen ez okból kifolyólag feltételes.
Saját autonóm döntéshozatalra ideiglenesen vagy végérvényesen képtelen természetes személy. A cselekvőképtelenséget bíróság mondhatja ki, amely ezzel egyidejűleg egy törvényes képviselőt is kijelöl, aki a cselekvőképtelen személy érdekében, a nevében eljár.
Bizonyos életkort még el nem ért gyermek, aki a személyiségi jogaival korlátozottan élhet. Sok esetben szülei, gondviselői járnak el érdekében.
Az elhalt személy alapvetően nem rendelkezik személyiségi jogokkal, ugyanis azok általában az élő személyeket illetik meg. Bizonyos alapjogok azonban az elhalt személyeket is megilletik, például kegyeleti jog, orvosi titoktartáshoz fűződő jog.
A természetes személyekkel kapcsolatba hozható információk az ún. személyes adatok.