Pusztaháza

A mai világban a Pusztaháza olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Pusztaháza hivatkozási pont és vita különböző területeken, a politikától a kultúráig. Hatása olyan mértékű volt, hogy kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és jelentősége a mai napig tart. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pusztaháza különböző aspektusait, a legvitatottabb aspektusaitól a pozitív hozzájárulásokig. Elemezzük a hatását a különböző területeken, és azt, hogy hogyan formálta azt a világot, amelyben élünk. Kétségtelen, hogy a Pusztaháza továbbra is nagy jelentőségű téma, és tanulmányozása elengedhetetlen a mai társadalom megértéséhez.

Pusztaháza (Korunková)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterMária Dudiňaková
Irányítószám090 31
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség76 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság263 m
Terület11,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″49.200000°N 21.745833°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″49.200000°N 21.745833°E
Pusztaháza weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaháza témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pusztaháza (1899-ig Puczák, szlovákul: Korunková, korábban Pucakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

Sztropkótól közúton 16 km-re, légvonalban 7 km-re keletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

1408-ban „Puczagshaw” néven említik először, 1454-ben „Puczak” néven szerepel. A sztropkói uradalomhoz tartozott. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 18 ház állt a faluban. 1715-ben nyolc háza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUCZÁK. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Bérnát Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Kolbóczhoz 1, Pravróczhoz 2, és Szalnyikhoz fél órányira; határja három nyomásbéli, agyagos, hegyeken fekszik, terem rozsot, és zabot, szőleje nints, erdeje tsekély, piatza Sztropkón.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Puczák, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkóhoz 1 mfd. 395 g. kath., 13 zsidó lak. Gör. szentegyházzal, 619 hold szántófölddel. F. u. Bernáth. Ut. p. Orlich.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Pusztaháza, azelőtt Puczák. Kis ruthén község, csupán 27 házzal és 152 gör. kath. vallású lakossal. Postája Sztropkó, távírója és vasúti állomása Radvány. Hajdan a sztropkói uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosa a XVIII. században Bernáth Ferencz volt. Ettől kezdve a Bernáth család birtoka egész a mult század közepe tájáig, a mikor Petróczy Károlyé lett és most is az ő örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Gör. kath. temploma 1746-ban épült.”[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 133, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 105 lakosából 95 szlovák és 7 ruszin volt.

2011-ben 77 lakosából 48 szlovák és 22 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1776-ban épült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség