Pribis

Ebben a cikkben a Pribis lenyűgöző világát és mindazt, amit magában foglal. Az eredetétől a mai relevanciáig elmélyülünk ennek a témának a részletes elemzésében, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Pribis-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a különböző tanulmányi területekre gyakorolt ​​hatásig. Hasonlóképpen igyekszünk megérteni történelmi jelentőségét és lehetséges fejlődését a jövőben. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet adjon a Pribis-ről, gazdagító és felvilágosító perspektívát kínálva mindazok számára, akik érdeklődnek a témában való elmélyülés iránt.

Pribis (Pribiš)
Templom Szent Alexandriai Katalin, Pribiš.
Templom Szent Alexandriai Katalin, Pribiš.
Pribis zászlaja
Pribis zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterRastislav Suroviak
Irányítószám027 41
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség478 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság640 m
Terület8,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′, k. h. 19° 24′49.216667°N 19.400000°EKoordináták: é. sz. 49° 13′, k. h. 19° 24′49.216667°N 19.400000°E
Pribis weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pribis témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pribis (szlovákul Pribiš) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Fekvése

Alsókubintól 10 km-re keletre, az Árvai-hegységben fekszik.

Története

A falut a 16. században a vlach jog alapján telepítették, az árvai uradalomhoz tartozott. 1567-ben „Prybiss” alakban említik először. 1787-ben 374 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRIBIS. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Puczónak szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, második osztálybéli.”[2]

1828-ban 87 házában 504 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, kő- és fafaragással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pribiss, tót falu, Árva vmegyében, 499 kath., 1 evang., 4 zsidó lak. Földe termékeny, s borsója hires; két vizi malma, és 26 4/8 sessioja van. F. u. árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 472 lakosából 467 szlovák volt.

2011-ben 466 lakosa volt, mindegyik szlovák.

Nevezetességei

  • Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült.
  • Egy 19. század elején épült kápolnája is van.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk