Manapság a Poll Hugó olyan téma, amely továbbra is érdeklődést vált ki a társadalomban. Akár mai relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Poll Hugó referenciaponttá vált a mindennapi élet különböző aspektusainak megértéséhez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Poll Hugó különböző dimenzióit, az eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig. Mély és részletes elemzéssel megtudjuk, hogyan alakította a Poll Hugó a körülöttünk lévő világgal való kapcsolatunkat, és mi a szerepe a jövőnk alakításában.
Poll Hugó | |
![]() | |
Született | 1867. november 15.[1][2][3] Pest |
Elhunyt | 1931. július 11. (63 évesen)[1][2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Poll Hugó témájú médiaállományokat. | |
Poll Hugó (Pest, 1867. november 15.[4] – Budapest, 1931. július 11.)[5] magyar festőművész.
Poll Simon és Schwarz Leonóra fia. Festői tanulmányait 1886-tól Münchenben, Hollósy Simonnál folytatta, majd Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Mestere volt többek között William-Adolphe Bouguereau. Franciaországban elsősorban Bretagne, Normandia tájai foglalkoztatták. Magyarországon is a plein air festészet érdekelte, főleg a Balatont és Dömsöd környékét örökítette meg. Budapesti kiállításain is ilyen képekkel jelent meg. A Műcsarnokban 1907-ben, 1923-ban, 1928-ban állított ki. Elnyerte a Képzőművészeti Társulat nagydíját is.
Művei a Magyar Nemzeti Galériában is megtekinthetők.