Ebben a cikkben a Penelope Lively különböző aspektusait fogjuk feltárni. Ez a téma az idők során sok ember kíváncsiságát és érdeklődését felkeltette. A modern társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Penelope Lively alapvető szerepet játszott életünk különböző területein. Egy kimerítő elemzésen keresztül elmélyülünk a Penelope Lively árnyalataiban és dimenzióiban, feltárva annak fontosságát és hatását a különböző területeken. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Penelope Lively körül létező különböző perspektívákat, így lehetővé válik ennek a nagyon releváns témának a szélesebb és teljesebb megértése.
Penelope Lively | |
Született | Penelope Margaret Low 1933. március 17. (92 éves) Kairó, ![]() |
Állampolgársága | brit[1][2][3] |
Nemzetisége | brit ![]() |
Gyermekei | két gyermek: Adam Lively |
Foglalkozása |
|
Iskolái | St Anne's College |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Penelope Lively témájú médiaállományokat. | |
Dame Penelope Margaret Lively DBE (született: Low; 1933. március 17.)[5] brit gyermek- és felnőtteknek szóló szépirodalmi művek írója. Elnyerte a Booker-díjat (Moon Tiger, 1987) és a brit gyermekkönyvekért járó Carnegie-érmet (The Ghost of Thomas Kempe, 1973).
Lively először gyermekirodalommal ért el sikert. Első könyve, az Astercote 1970-ben jelent meg a Heinemann kiadónál. Ez egy „low fantasy” regény,[6] amely egy cotswoldsi faluban és a pestis által kiirtott középkori falu szomszédos erdős helyén játszódik.[5]
Több mint húsz gyermekkönyvet publikált, különösen a The Ghost of Thomas Kempe és a A Stitch in Time című művei váltak ismertté.[5] Az előbbiért 1973-ban elnyerte a Könyvtári Szövetség Carnegie-érmét, amellyel az év legjobb brit témájú gyermekkönyvét ismerték el.[7] Az utóbbiért 1976-ban a Whitbread Gyermekkönyv-díjat kapta.[8] A három regényben nagyjából 600, 300 és 100 évvel ezelőtti helytörténet szerepel, oly módon, hogy megközelíti az időutazást, de nem utal a múltba való utazásra.[9]
Lively első felnőtteknek szóló regénye, a The Road to Lichfield 1977-ben jelent meg, és bekerült a Booker-díj jelöltjei közé.[10] Ezt a bravúrt 1984-ben megismételte az According to Mark című regényével, majd 1987-ben a Moon Tiger című művével nyerte el a díjat, amely egy nő viharos életét meséli el, miközben haldoklik a kórházi ágyban. Mint Lively minden regényében, a Holdtigrisben is nagy figyelmet szentel az emlékezet erejének, a múltnak a jelenre gyakorolt hatásának, valamint a „hivatalos” és a személyes történetek közötti feszültségeknek.
Ugyanezeket a témákat kifejezettebben vizsgálta nem-fikciós műveiben, többek között az A House Unlocked (2001) és az Oleander, Jacaranda: A Childhood Perceived (1994), egyiptomi gyermekkorának emlékirata. Legutóbbi non-fiction művében Ammonites & Leaping Fish: A Life in Time, (utóbb Dancing Fish and Ammonites: A Memoir néven)[11] címmel 2013-ban jelent meg.
A regények és novellák mellett Lively rádió- és televíziós forgatókönyveket is írt, rádióműsort vezetett, valamint kritikákat és cikkeket írt különböző újságoknak és folyóiratoknak.
Lively 1957-ben feleségül ment Jack Lively akadémikushoz és politikai teoretikushoz.[12] Egy fiuk és egy lányuk született. Férje 1998-ban halt meg.[13] Jelenleg Londonban él.[14] Házában festmények, fametszetek és egyiptomi cserépedények találhatók.[12]
Az újságíró Valentine Low Lively féltestvére.[15]
Lively a Royal Society of Literature tagja. Emellett a British Library Baráti Körének alelnöke.[16] 1989-ben a Brit Birodalom Rendjének tisztjévé (OBE), 2001-ben a Brit Birodalom Rendjének parancsnokává (CBE), majd a 2012-es újévi kitüntetéseken a Brit Birodalom Rendjének parancsnokává (Dame Commander of the Order of the British Empire, DBE) nevezték ki az irodalomért tett szolgálataiért.[17]
Lively egyszer már szerepelt a Booker-díj jelöltjei között: 1977-ben első regényéért, a The Road to Lichfield-ért, majd 1984-ben az According to Mark-ért. A Moon Tiger című regényéért 1987-ben elnyerte a Booker-díjat.[14][18]
{{DEFAULTSORT:Lively Penelope}