Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ottenschlag hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A Ottenschlag az elmúlt években nagy jelentőségű téma volt, amely vitákat és érdeklődést váltott ki a különböző ágazatokban. Ezzel az elemzéssel arra törekszünk, hogy mélyebben megvizsgáljuk, hogyan változtatta meg a Ottenschlag életmódunkat, munkánkat és kapcsolatainkat. A politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára és szórakoztatásra gyakorolt hatásáig Ottenschlag jelentős nyomot hagyott társadalmunkban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Ottenschlag lehetséges jövőbeli következményeit, és azt, hogy ez hogyan alakíthatja a világot az elkövetkező években.
Ottenschlag | |||
Ottehschlag főutcája | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Zwettli járás | ||
Irányítószám | 3631 | ||
Körzethívószám | 02872 | ||
Forgalmi rendszám | ZT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1002 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 849 m | ||
Terület | 26,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Ottenschlag weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ottenschlag témájú médiaállományokat. | |||
Ottenschlag osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 992 lakosa volt.
Ottenschlag Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik a Cseh-masszívum gránit-gnejsz fennsíkján. Legfontosabb folyóvize a Raxenbach. Területének 57,3%-a erdő. Az önkormányzat 7 településrészt és falut egyesít: Bernreith (44 lakos 2019-ben), Endlas (45), Jungschlag (44), Neuhof (81), Oedwinkel (0), Ottenschlag (768) és Reith (10). A kataszteri közösségek Bernreith, Endlas, Jungschlag, Neuhof és Ottenschlag.[2]
A környező önkormányzatok: északra Sallingberg, keletre Kottes-Purk, délre Kirchschlag, délnyugatra Martinsberg, nyugatra Bad Traunstein.
Ottenschlagot a 11. század végén telepítették a Babenbergek. 1096-ban tulajdonosai II. Lipót őrgróf két miniszteriálisa volt, Otto és Perthold. A 13. század közepén a Maissau család szerezte meg. 1390-ben a település mezővárosi jogokat kapott. A kései középkorban birtokosai gyakran változtak, míg 1569-ben a Polheim bárók kezére került. Egyik prominens tulajdonosa Andreas Wolf von Polheim (1557-1592) volt, aki 13 évesen kezdte tanulmányait a tübingeni egyetemen és később a wittenbergi egyetem rektora vált belőle. Özvegye, Anna von Polheim az 1596-97-es parasztfelkelésben megrongált mezővárost és a várat nagy költségek árán helyrehozatta. Ottehschlag lakosságának többsége ekkor protestáns volt; az ellenreformáció hatására a 17. század elején visszatért a katolikus valláshoz. A harmincéves háborúban a települést többször megszállták, a várat pedig a svédek megostromolták. 1666-ban a Herberstein grófok szerezték meg a birtokot, tőlük 1793-ban Johann Josef von Stiebar vásárolta meg. A napóleoni háborúk során két hónapig francia katonákat kvártélyoztak el Ottenschlagban. 1831-ben a Falkenhayn grófok vásárolták meg Ottenschlagot. 1898-ban az özvegy Anna von Falkenhayn a szalvatoriánus rend apácáinak alapított egy filiálét.
A második világháború végén, 1945. április 20-án a szovjetek bombázták Ottenschlagot, 56 házat ért találat.
Az ottenschlagi önkormányzat területén 2019 januárjában 992 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 1606 fővel, azóta lassú, de folyamatos csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 96,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92,4%-a római katolikusnak, 2,7% mohamedánnak, 2,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (95,6%) mellett a török alkották 2,6%-kal.
A lakosság számának változása:
2016 | 997
|
2018 | 1 002
|