Orrüreg

Az orrüreg (cavum nasi) a csontos orrsövénnyel (septum nasi osseum) szimmetrikusan elválasztott, felső részében keskeny, lefelé fokozatosan táguló, nyálkahártyával bélelt üreg az arc közepén, az orr mögött. Az orrüreg jelentékeny méretű, ugyancsak nyálkahártyával bélelt melléküregei (sinus paranasales) nyomulnak be a szomszédos koponyacsontokba.

Előrefelé az arckoponya elülső felszínén körte alakú, éles szélű nyílással (apertura piriformis) nyílik, amelyet a porcos vázú orr egészít ki előrefelé. Hátrafelé a csontos orrsövénynek az ekecsont által alkotott hátsó élével kettéválasztva, közel függőleges állású, kettős téglalap alakú nyílásokkal (choanae) megy át a garatba (pharynx).

Az emberi orrüregnek csontos váza van. Felső fala a rostacsont rostalemeze, amely lyuggatott, és ezen a lemezen kerülnek a koponyaüregbe a szaglóideg rostjai. Az orrüreg oldalfalát felül a rostasejtek, lejjebb az arcüregek fala alkotja. A kettő között a papírlemez-csontocska határolja a szemgödör felé. A rostasejtektől és a papírlemeztől kifelé a szemgödör, hátrább a látóideg van.

Az orrüreget középen a hátul csontos, elöl porcos orrsövény két szimmetrikus orrfélre osztja. Az üreg előrefelé nyitott és a két orrnyíláson át a külvilággal közlekedik, hátrafelé két tág járaton az orrgaratban folytatódik. Az orrüreg oldalfalának felületét a három orrkagyló rendkívül nagyra növeli.

Az orrüreget csillószőrös hengerhám borítja. A csillószőrök seprűszerű mozgása az orr és melléküregei nyálkahártyája által termelt napi több mint 1 liter mennyiségű váladékot az orrgaratba hajtják. Ott lefelé csurog és anélkül, hogy tudatosulna, lenyeljük.

Az orrkagylók mindkét orrfelet három vízszintes orrjáratra osztják. Az alsó orrjáratba a könnycsatorna nyílik és síráskor a könny az orrba folyik. A középső orrjáratba nyílik az arc- és a homloküreg, a rostasejtek elülső részének kivezető nyílása. A felső orrjáratba az ikcsonti öböl és a hátsó rostasejtek nyílnak.

Az orrüreg legfelső területén speciális szaglóhám van. Itt érzékeljük a szaganyagokat és itt szedődnek össze a szaglóideg rostjai, melyek a rostalemezen át az agy homloklebenyébe jutnak. A szaglás csak akkor működhet, ha az orr tiszta, jól szellőzik és a levegő feljut annak legfelső területére. Ezért nem érez szagot a náthás ember.

Az orr szűri, felmelegíti és párásítja a levegőt. Az orrkagylók gazdag érellátásúak és könnyen megduzzadnak. Képesek az orrot pillanatok alatt elzárni.

Részei

A rostacsont alatt az orrüreg oldalfalát a maxilla testének medialis felszíne alkotja, de ennek nagyobb része a nagy hiatus maxillaris. A hiatus maxillaris jelentős mértékben fedett részben az alsó orrkagyló e nyúlványával, részben a szájpadcsont függőleges lemeze révén. Az alsó orrkagyló tapadási vonala felett azonban a processus uncinatus és az alulról felnyúló alsó orrkagyló nem képes csontosan zárni a sinus maxillarist. Ezt a hézagot csupán nyálkahártya fedi. Előrébb az alsó orrkagyló legmagasabban felnyúló tapadó széle hozzájárul a canalis nasolacriminalis bezárásához, így e csatorna az alsó orrkagyló alatti alsó orrjáratba nyílik. Az oldalfal hátsó részét teljes magasságban a szájpadcsont függőleges nyúlványa, majd a processus pterygoideus medialis lemeze képezi. A függőleges szájpadcsontlemez két felső nyúlványa közti incisura és az ékcsont teste a foramen sphenopalatinumot zárja közre. A frontalis keresztmetszeten látszik, hogy az orrsövény mellett mindkét oldalon keskeny sagittalis rés marad szabadon, ez a közös orrjárat (meatus nasi communis). Az oldalfalról kagylóhéjszerűen benyúló orrkagylók alatt pedig egy-egy orrjárat, felső, középső és alsó (meatus nasi superior, meatus nasi medius és meatus nasiinferior) van. A szemüreg medialis fala és az orrüreg oldalsó fala közé a rostasejteket magában foglaló rostasejt-labyrinthus ékelődik.

Képek

Források

Fordítás

Külső hivatkozások