Ma a Niccolò Ammaniti olyan téma, amely állandó vitában és elmélkedésben tartja a társadalmat. A Niccolò Ammaniti eredetétől napjainkig tanulmányozás, csodálat és vita tárgya. Hatása az emberek mindennapi életére tagadhatatlan, és olyan területeken is nyilvánvaló, mint a politika, a kultúra, a technológia és az oktatás. A történelem során a Niccolò Ammaniti fejlődött és alkalmazkodott a társadalom szükségleteihez és igényeihez, és a modern élet nélkülözhetetlen elemévé vált. Ebben a cikkben a Niccolò Ammaniti-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg, elemezzük annak fontosságát, következményeit és jövőjét.
Niccolò Ammaniti | |
![]() | |
Született | 1966. szeptember 25. (58 éves) Róma, ![]() |
Állampolgársága | olasz[1] |
Nemzetisége | olasz |
Házastársa | Lorenza Indovina (2005. szeptember 17. – ) |
Szülei | Massimo Ammaniti |
Foglalkozása | |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Niccolò Ammaniti témájú médiaállományokat. | |
Niccolò Ammaniti (Róma, 1966. szeptember 25. –) olasz író, 2007-ben a Premio Strega nyertese a Come Dio comanda (Ahogy Isten parancsolja) című művéért.
2001-ben az Én nem félek (Io non ho paura)[2] című regényével vált ismertté, amelyből később Gabriele Salvatores rendezésével film is készült.[3]
Rómában született. Biológiai tudományokat tanult az egyetemen, és bár diplomáját nem fejezte be,[4] első regénye, a Branchie (1994-ben az Ediesse, majd 1997-ben az Einaudi kiadásában jelent meg)[5] még befejezetlen disszertációjából merített.[4][6] 1999-ben Branchie-t egy azonos című filmbe adaptálták.[4][7] 1995-ben Ammaniti és apja, Massimo kiadták a Nel nome del figlio című esszét.[5] 1996-ban nővérével együtt szerepelt a Growing Artichokes in Mimongo című alacsony költségvetésű filmben.[4][8]
1996-ban jelent meg egy Luisa Brancaccioval közösen írt kisregény a Daniele Brolli által szerkesztett Gioventù Cannibale című antológiához,[4] csakúgy, mint egy novellagyűjtemény, a Fango.
1999-ben jelent meg a Magammal viszlek (Ti prendo e ti porto via),[4][5] című regény, 2001-ben pedig a Nem félek (Io non ho paura), amely 2001-ben elnyerte a Viareggio-díjat , és Gabriele Salvatores rendezte film készült 2003-ban.[4][5]
2006-ban megjelentette Come Dio comanda című könyvét, amely elnyerte a Strega-díjat. A regényt ismét Gabriele Salvatores adaptálta filmre.[9]
2009-ben kiadta a Che la festa cominci, 2010-ben pedig az Io e te (Én és te) című művét, amelyből később Bernardo Bertolucci rendezett filmet.[10] A Bertolucci, Ammaniti és mások által közösen írt forgatókönyvet jelölték a legjobb forgatókönyv kategóriában a 2013-as David di Donatello-díjátadón és a 2013-as olasz Golden Globe-on.[11][12]
2015-ben megjelentette Anna című regényét.