A mai világban a Nemi-tó létfontosságú szerepet játszik az élet különböző területein. Fontossága megmutatkozik a társadalomban, a gazdaságban, a politikában, a kultúrában és az emberek mindennapi életében. A Nemi-tó különböző időkben és kontextusokban volt a tanulmányozás és érdeklődés tárgya, ami az idő múlásával igazolja relevanciáját. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nemi-tó hatását és befolyását a társadalom különböző aspektusaira, valamint a történelem során bekövetkezett fejlődését. Ezenkívül elemezzük, hogy a Nemi-tó hogyan továbbra is a vita és az elmélkedés témája ma, és hogyan változott a jelentése az idők során.
Nemi-tó | |
![]() | |
Ország(ok) | ![]() |
Hely | Lazio, Róma megye, Nemi és Genzano di Roma községek |
Típus | krátertó |
Felszíni terület | 1,67 km² |
Legnagyobb mélység | 33 m |
Tszf. magasság | 316 m |
Települések | Nemi, Genzano di Roma |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nemi-tó témájú médiaállományokat. | |
A Nemi-tó (olaszul: Lago di Nemi, latinul: Nemorensis Lacus) avagy Diana tükre (latinul: Speculum Dianae) kis méretű, kör alakú, vulkanikus eredetű tó Olaszországban, Lazio régióban. Rómától 30 km-re délre helyezkedik el. Neve a tartomány legnagyobb településétől származik.
A tó leginkább híres az itt elsüllyedt római hajókról, amik nagyon nagy méretűek és technikailag fejlettek voltak.
A tó istennője Diana, akinek tiszteletére a Nemoralia fesztivált rendezték. A Diana-szentély közelében sok bronzszobor figurát találtak. A szobrok közül négy jelenleg a British Museum gyűjteményében található.[1] Caligula és Tiberius császár is hajózott a tavon, hogy ezzel isteni kapcsolatukat demonstrálják.
A tó nyugati oldalán egy régészeti kiállítást hoztak létre.