Narancslé
A jelenlegi kontextusban a Narancslé a közvélemény széles spektrumát nagy érdeklődésre számot tartó releváns témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár szakmai befolyása miatt, a Narancslé felkeltette a különböző korú, kultúrájú és foglalkozású emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Narancslé-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a mai helyzetéig. Elemezzük jelentőségét, következményeit, és azt, hogy hogyan alakította vagy fogja alakítani a körülöttünk lévő világot. A Narancslé-ről szerzett korábbi ismereteitől függetlenül ez a cikk értékes információkkal fog szolgálni, és felkéri Önt, hogy gondolkodjon el az életében betöltött jelentőségéről.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A narancslé vagy narancsdzsúsz narancsból (Citrus aurantium) facsarásos technikával készült ital, melyet legnagyobb mennyiségben Argentína és az USA exportál. Nagyipari gyártása során a narancsot rendszerint szárított formában importálják, majd leforrázzák és különböző anyaggal hígítják, vagy bepárlással sűrítményt készítenek belőle. A folyékony állapotban szállított narancslevet a gyártók egymás között közvetlen narancslének is nevezik.
Egy narancsból átlagosan 85 gramm narancslé készíthető. A frissen facsart, jó minőségű narancsból készült narancslé pH-ja megközelítőleg 3,5. Savas kémhatása miatt hosszú időn át történő fogyasztása károsíthatja a fogzománcot. Értékes C- és B9-vitaminforrás, így fogyasztása ajánlott várandós anyák számára.
A facsarást rendszerint facsaróval vagy gyümölcscentrifugával végzik.
