Nagy döggomba

Nagy döggomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Agaricomycetes Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Entolomataceae Nemzetség: Entoloma
Tudományos név
Entoloma sinuatum (Pers.) P.Kumm. (1871)
Szinonimák
Agaricus sinuatus Pers. (1801) Entoloma lividum (Bull.) Quél. (1872) Rhodophyllus lividus (Bull.) Quél. (1886) Rhodophyllus sinuatus (Bull.) Quél. (1888) Entoloma eulividum Noordel. (1985)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nagy döggomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy döggomba témájú médiaállományokat és Nagy döggomba témájú kategóriát.

A nagy döggomba (Entoloma sinuatum) a döggombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lomberdőkben élő, mérgező gombafaj.

A nagy döggomba kalapjának átmérője 5–20 cm. Fiatalon domború, később ellaposodik, de középen púpos maradhat. A fiatal gomba kalapjának széle begöngyölt, idős korban hullámossá válik és gyakran behasadozik. Színe fehéres, krémszínű, okkeres, barnásszürke, selymesen fénylő, finoman szálas. A kalap bőre lehúzható. A kalap húsa vékony; kellemetlen, dohos lisztszagú, íze avas.

Sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek. Színük kezdetben fehéres, majd sárgás, idősebb korban szürkésrózsaszín (hússzínű) lesz. Spórapora rózsaszínes-barnás. A spórák öt-hatszögűek, felületük sima, méretük 6,5-10 µm. A spórákon egyértelmű, feltűnő csírapólus figyelhető meg. ^[1]

Tönkje 6–15 cm magas, 1–4 cm vastag. Alakja hengeres, vagy alul vastagabb, bunkó formájú. Színe fehéres, selymes fényű, hosszában szálas.

A nagy döggomba mikológiai jellemzői

Étkezési érték: mérgező

Életmód Tráma Spórapor mikorrhizás lemezes rózsaszínű

Kalap Lemezek Tönk domború tönkhöz nőttek csupasz

Összetéveszthető az ehető szürke tölcsérgombával, tövisaljagombával és májusi pereszkével, valamint a mérgező zöldesszürke döggombával.

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európának inkább a középső és déli régióiban gyakoribb. Megtalálható a Fekete-tenger környékén, Iránban és Kínában is. Amerikában elterjedésének déli határa Arizona állam. Magyarországon kevés helyen fordul elő, de ott gyakori lehet.

Lomberdőkben (bükkösökben, tölgyesekben), ligetes-bokros helyeken fordul elő, jellemzően inkább hegyvidéken. Az agyagos, meszes talajt részesíti előnyben. Júniustól októberig terem magányosan, vagy csak néhány példány található egymáshoz közel.

Mérgező gomba. Fogyasztása után fél-két órával hányás, hasmenés, fejfájás, enyhébb idegrendszeri tünetek léphetnek fel. A mérgezés nem halálos.

• 
  Fiatal döggomba
• 
  Idősebb példányok
• 
• 
  1788-as ábrázolása

• Magyarország nagygombafajainak listája

• Nagy döggomba – Entoloma sinuatum Miskolci Gombász Egyesület
• Nagy döggomba Gombázó.hu
• Entoloma sinuatum (Pers.:Fr.)Kummer Nagy döggomba TERRA Alapítvány
• Nagy döggomba