Ma belépünk a Nagy döggomba lenyűgöző világába, amely téma világszerte több millió ember figyelmét felkeltette. A Nagy döggomba eredetétől a mai hatásig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Évszázadokon átívelő örökségével a Nagy döggomba kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalom különböző aspektusaiban. Ebben a cikkben a Nagy döggomba történetét, fontosságát és következményeit tárjuk fel, mélyebb betekintést nyújtva egy olyan témába, amely ma is érdeklődést és inspirációt kelt.
Nagy döggomba | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Entoloma sinuatum (Pers.) P.Kumm. (1871) | ||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||
Agaricus sinuatus Pers. (1801) | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Nagy döggomba témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy döggomba témájú médiaállományokat és Nagy döggomba témájú kategóriát. |
A nagy döggomba (Entoloma sinuatum) a döggombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lomberdőkben élő, mérgező gombafaj.
A nagy döggomba kalapjának átmérője 5–20 cm. Fiatalon domború, később ellaposodik, de középen púpos maradhat. A fiatal gomba kalapjának széle begöngyölt, idős korban hullámossá válik és gyakran behasadozik. Színe fehéres, krémszínű, okkeres, barnásszürke, selymesen fénylő, finoman szálas. A kalap bőre lehúzható. A kalap húsa vékony; kellemetlen, dohos lisztszagú, íze avas.
Sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek. Színük kezdetben fehéres, majd sárgás, idősebb korban szürkésrózsaszín (hússzínű) lesz. Spórapora rózsaszínes-barnás. A spórák öt-hatszögűek, felületük sima, méretük 6,5-10 µm. A spórákon egyértelmű, feltűnő csírapólus figyelhető meg. [1]
Tönkje 6–15 cm magas, 1–4 cm vastag. Alakja hengeres, vagy alul vastagabb, bunkó formájú. Színe fehéres, selymes fényű, hosszában szálas.
A nagy döggomba mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|
Összetéveszthető az ehető szürke tölcsérgombával, tövisaljagombával és májusi pereszkével, valamint a mérgező zöldesszürke döggombával.
Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európának inkább a középső és déli régióiban gyakoribb. Megtalálható a Fekete-tenger környékén, Iránban és Kínában is. Amerikában elterjedésének déli határa Arizona állam. Magyarországon kevés helyen fordul elő, de ott gyakori lehet.
Lomberdőkben (bükkösökben, tölgyesekben), ligetes-bokros helyeken fordul elő, jellemzően inkább hegyvidéken. Az agyagos, meszes talajt részesíti előnyben. Júniustól októberig terem magányosan, vagy csak néhány példány található egymáshoz közel.
Mérgező gomba. Fogyasztása után fél-két órával hányás, hasmenés, fejfájás, enyhébb idegrendszeri tünetek léphetnek fel. A mérgezés nem halálos.