Nagy döggomba

Ma belépünk a Nagy döggomba lenyűgöző világába, amely téma világszerte több millió ember figyelmét felkeltette. A Nagy döggomba eredetétől a mai hatásig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Évszázadokon átívelő örökségével a Nagy döggomba kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalom különböző aspektusaiban. Ebben a cikkben a Nagy döggomba történetét, fontosságát és következményeit tárjuk fel, mélyebb betekintést nyújtva egy olyan témába, amely ma is érdeklődést és inspirációt kelt.

Nagy döggomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Entolomataceae
Nemzetség: Entoloma
Tudományos név
Entoloma sinuatum
(Pers.) P.Kumm. (1871)
Szinonimák

Agaricus sinuatus Pers. (1801)
Entoloma lividum (Bull.) Quél. (1872)
Rhodophyllus lividus (Bull.) Quél. (1886)
Rhodophyllus sinuatus (Bull.) Quél. (1888)
Entoloma eulividum Noordel. (1985)

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy döggomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy döggomba témájú médiaállományokat és Nagy döggomba témájú kategóriát.

A nagy döggomba (Entoloma sinuatum) a döggombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lomberdőkben élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése

A nagy döggomba kalapjának átmérője 5–20 cm. Fiatalon domború, később ellaposodik, de középen púpos maradhat. A fiatal gomba kalapjának széle begöngyölt, idős korban hullámossá válik és gyakran behasadozik. Színe fehéres, krémszínű, okkeres, barnásszürke, selymesen fénylő, finoman szálas. A kalap bőre lehúzható. A kalap húsa vékony; kellemetlen, dohos lisztszagú, íze avas.

Sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek. Színük kezdetben fehéres, majd sárgás, idősebb korban szürkésrózsaszín (hússzínű) lesz. Spórapora rózsaszínes-barnás. A spórák öt-hatszögűek, felületük sima, méretük 6,5-10 µm. A spórákon egyértelmű, feltűnő csírapólus figyelhető meg. [1]

Tönkje 6–15 cm magas, 1–4 cm vastag. Alakja hengeres, vagy alul vastagabb, bunkó formájú. Színe fehéres, selymes fényű, hosszában szálas.

A nagy döggomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Hasonló fajok

Összetéveszthető az ehető szürke tölcsérgombával, tövisaljagombával és májusi pereszkével, valamint a mérgező zöldesszürke döggombával.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európának inkább a középső és déli régióiban gyakoribb. Megtalálható a Fekete-tenger környékén, Iránban és Kínában is. Amerikában elterjedésének déli határa Arizona állam. Magyarországon kevés helyen fordul elő, de ott gyakori lehet.

Lomberdőkben (bükkösökben, tölgyesekben), ligetes-bokros helyeken fordul elő, jellemzően inkább hegyvidéken. Az agyagos, meszes talajt részesíti előnyben. Júniustól októberig terem magányosan, vagy csak néhány példány található egymáshoz közel.

Mérgező gomba. Fogyasztása után fél-két órával hányás, hasmenés, fejfájás, enyhébb idegrendszeri tünetek léphetnek fel. A mérgezés nem halálos.

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

  1. Nagy döggomba - Entoloma sinuatum - Fortissima Fungus (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2023. június 28.)

Források